A magyarországi ingatlanpiac fejlődését az is jól mutatja, hogy csökkent az átlagos tranzakcióméret, ami most alacsonyabb, mint a válság előtt volt, mert jelentősen javult az alsó szegmens likviditása, és már nem csak a nagyobb ingatlanokra van kereslet: az 50-60 millió euró értékű ingatlanok iránt kimondottan erős az érdeklődés a hazai befektetési alapoktól a magánbefektetőkig egyaránt. A 60-100 milliós ingatlanok iránt alacsonyabb a kereslet, a 100 millió eurónál drágább ingatlanok iránt viszont jelentős a kereslet, főleg a nagy külföldi intézményi befektetők részéről, azonban a kínálat korlátozott, lényegében csak bevásárlóközpontok találhatók ebben a szegmensben.
„2017-re is hasonlóan erős forgalmat várunk a magyar kereskedelmi ingatlanpiacon. A stabil a növekvő lakossági fogyasztás vonzóvá teszi az országot a befektetők számára, ráadásul mindhárom vezető hitelminősítő tavaly „befektetésre alkalmas” kategóriába sorolta Magyarországot, így további intézményi befektető érkezhet a piacra. Hazánkban a befektetési forgalom a 2013-ban mért szinthez képest közel megnégyszereződött”” – mondta Kibédi-Varga Lóránt, a CBRE magyarországi ügyvezető igazgatója.
„A 2016-os forgalomnövekedésben az is szerepet játszott, hogy a korábbi években megszokott nyugat-európai befektetők, a magyar és amerikai intézményi alapok mellett új szereplők is megjelentek a piacon, például görög és egyesült emirátusbeli befektetési társaságok, és a német zárt végű alapok is visszatértek Magyarországra. Utóbbiak két ikonikus irodaházat, a Park Atriumot és az Eiffel Square-t vették meg Budapesten. Ez utóbbiak mellett a Váci Corner megvásárlása volt a harmadik meghatározó tranzakció a budapesti irodapiacon tavaly. Bátran állíthatjuk, hogy Magyarország visszatért a befektetők térképére. Új tőke megjelenésével és a biztos fundamentumokkal 2017 egy újabb rekordot hozhat a magyarországi befektetési piacra." – tette hozzá Tim O’Sullivan, a CBRE magyarországi tőkepiaci vezetője.
