“A befektetők ma nem bíznak a politikában, de legfőképpen annak kiszámíthatóságában” - mondta Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. “Ennek számos oka van, ilyen például az amerikai választások vegyes fogadtatása, a Brexit és annak eddig nem teljesen feltárt hatása, valamint az, hogy a német és a francia választási kilátások sem a gazdasági stabilitás irányába mutatnak." A tanulmány válaszadóinak csaknem kétharmada tart a bizonytalanságtól és annak gazdaságra, azon belül is a vállalati M&A (vagyis fúziós és akvizíciós) piacra gyakorolt erős negatív hatásaitól. Míg 2016-ban a befektetők 64 százaléka növekedésre számított az akvizíciók területén, addig 2017-ben 52 százalékuk emelkedést, 22 százalékuk pedig csökkenést vár.
Az Unió országaiban más-más módon látják a jövőt, legsötétebben az Egyesült Királyságban, ahol 2,1 százalékpontos aktivitás csökkenésre számítanak, ők a legpesszimistább görögöket – akik 1,6 százalékpontos aktivitási mínuszra számítanak - is megelőzték a negatív rangsorban. Spanyolországban és Portugáliában, 2,6 százalékos Németországban 2,4 százalékos erősödést jósolnak a megkérdezettek.
Az egyes iparágakra vetítve a válaszadók úgy látják, hogy a legtöbb tranzakció a technológiai és médiaszektorban történik majd (72%), ezt követi a gyógyszer és egészségügyi szektor (68%), valamint a fogyasztási cikkek és kiskereskedelem (60%). A legkisebb mozgást az energia szektorban (16%), az építőiparban (18%) és járműiparban (16%) jósolják. “Ez a prognózis egyértelműen azt jelzi, hogy a befektetők főleg az innovatív technológiát alkalmazó vállalatokban érdekeltek” – mondta Schannen Frigyes, majd hozzátette, hogy “a befektetők hisznek abban, hogy a jövőbe mutató, technológiai kategóriákba érdemes befektetniük, mert átlagon felüli megtérülésre számíthatnak.”
Növekvő kínai jelenlét
Egyre több kínai befektető tervei között szerepel, hogy belép az európai technológia piacra, még erősebbé téve a harcot a kulcsfontosságú pozíciókért. Nem véletlenül a válaszadók 57 százaléka úgy gondolja, a kínai pénzügyi és stratégiai befektetők megjelenése tovább fogja erősíteni a jelenleg is kiélezett versenyt a mérnöki tevékenységet folytató cégek (22%), valamint járműipari (16%), a technológia és a média vállalatok (16%) iránt. „Az, hogy a kereslet ilyen mértékben nő a kínai befektetők részéről, egyértelműen a negyedik ipari forradalomnak nevezett és ahhoz köthető iparágakhoz tartozó területeknek köszönhető, mint például a mesterséges intelligencia, autóipar és energia szektorok” magyarázta Schannen Frigyes. „Az, hogy Amerika zár, és anti-globalizációs politikát tervez követni, még nagyobb mértékben azt a tendenciát erősíti, hogy Ázsia figyelme az európai piacok felé fordul.”
Befektetések elemzésére specializálódott szakértők véleménye szerint a viszonylag kisebb méretű cégeket érintik majd inkább az ilyen típusú tranzakciók, 63 százalékuk gondolja úgy, hogy az 50 millió euró és az alatti értékű cégeknél várható növekedés. Az 50 és 100 milló euró közöttieknél már csak 53 százalék, a még nagyobb, 100-250 millió eurós sávban már csak 40 százalék számít növekedésre. „Ezek az tranzakciók jól leképezik a német ipar struktúráját, de még jobban rávilágítanak arra, mennyire versenyképes a német "Mittelstand.” – mondta Schannen Frigyes.
Annak érdekében, hogy növeljék portfóliójuk értékét, a megkérdezett magánbefektetők 88%-a azt vallja, aktívan kell figyelniük és kezelniük portfóliójukat. „A passzív hozzáállás már nem vezet pozitív eredményre – sőt a befektetők már régóta felismerték ezt” – mondta Schannen. “Igazi siker csak úgy érhető el, ha a befektető aktívan részt vesz azokban a legfontosabb üzleti döntésekben, amelyek befolyásolják a portfólióban lévő vállalatok értékét és jövőjét.” Az európai befektetők további felvásárlásokkal (34%), illetve az új termékekkel és szolgáltatásokkal (24%) növelnék portfóliójuk értékét, míg az ár-optimalizálás, a költségcsökkentés, vagy az öko-lábnyom optimalizálás (8%) meglehetősen kis súllyal szerepel a megkérdezettek válaszaiban.
