A Magyar Fürdőszövetség - tagságának egységes támogatásával – kezdeményezte Magyarország Kormányánál, hogy a jelenleg érvényes 27 százalékról 18 százalékra csökkenjen a fürdőszolgáltatások ÁFA-kulcsa 2018. január 1-től. A fürdőszolgáltatás ÁFA-kulcsának lecsökkentésével a hazai turizmus három fő szolgáltatási pillére – a fürdők mellett a szálláshelyek és a vendéglátás – teljes egészében a kedvezményes ÁFA-körbe tartozna, ezzel jelentősen erősödne a teljes turisztikai ágazat tőkeereje és nemzetközi versenyképessége.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
A jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra csökkentené a fürdőszolgáltatások ÁFA-kulcsát a Magyar Fürdőszövetség - fotó: AFP[/caption]A Magyar Fürdőszövetség által elkészíttetett hatástanulmány és modellezés szerint az alacsonyabb ÁFA-kulcs miatti bevételkiesés az állami költségvetésben csak marginális (2022-ben csak 2,3 milliárd Ft-ra becsülhető). Az ÁFA-csökkentés hatására egyéb adó- és járuléknemekből befolyó magasabb költségvetési bevételek csökkentik a központi költségvetés bevételkiesését, hatása azonban országos minőség-emelkedéshez vezet a fürdők modernizálása mellett.
Az ÁFA-csökkentésből eredően a fürdőknél maradó többletforrást a fürdők a bérek emelésre, állagmegőrzésre és infrastrukturális fejlesztésekre kívánják fordítani, tehát a megtakarítást visszaforgatják a nemzetgazdaságba. A Magyar Fürdőszövetség továbbra is konstruktív partnerséget ajánl minden állami és társadalmi szervezetnek, amely a turizmus erősítéséért és minőségi fejlesztéséért dolgozik.
Évente közel 40 millió fürdőbelépést regisztrálnak a hazai gyógy- és élményfürdők, uszodák, ezzel évente nettó 144,4 milliárd forintnyi bevételt generálva. A foglalkoztatáshoz és a turizmust jellemző szezonalitás csökkentéséhez közel 8 ezer fő teljes munkaidős alkalmazásával járul hozzá a fürdőágazat. Turisztikai vonzerejük hatása elvitathatatlan, a tíz leglátogatottabb hazai turisztikai célpont közül 7 település (Budapest, Hajdúszoboszló,Bükk, Hévíz, Eger, Zalakaros, Sárvár) hagyományos fürdőváros.
A fürdők gazdálkodása igen változatos képet mutat. Míg a 15 legnagyobb, nemzetközi jelentőségű fürdő a magas bel- és külföldi látogatószámának köszönhetően profitot termel, addig a jellemzően önkormányzati tulajdonban működő közepes és kis méretű fürdő döntő többségben forráshiányos, veszteséges, amit a tulajdonos önkormányzatok költségvetési forrásaikból fedeznek.
Nemzetközi kitekintésben jelentős versenyhátrányt okoz, hogy az Európai Uniós tagországok közel fele alkalmaz 3-17 százalék közötti kedvezményes ÁFA-kulcsot, közöttük több szomszédos tagállam is.
Ennek ellenére tavaly több mint négymillió vendég kereste fel a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. által üzemeltetett fürdőket és strandokat, ami 11,5 milliárd forintot meghaladó rekordforgalmat eredményezett – közölte lapunk érdeklődésére a társaság, hozzátéve, hogy a látogatószám 3, a bevétel pedig 14 százalékkal nőtt 2015-höz képest. Mindez az állandó fürdőknek köszönhető, hiszen a hűvös, esős nyár nem kedvezett a strandoknak, csupán a hőségriadókkal kísért előző évi forgalom 50-60 százalékát tudták hozni, emellett a Dagály fürdő szeptemberi bezárása is jelentős kiesést okozott.
