Pusztazámorba kerülnek a fővárosi lomok

A kertes házak esetében jobb, a belső, például a VII. és a VIII. kerületben pedig sokkal rosszabb a helyzet, erről Nagy László, a társaság műszaki vezérigazgató- helyettese beszélt a Világgazdaságnak. Az FKF rakodómunkásai ilyenkor már nem tudnak válogatni, de a lomgyűjtő autókat azok tartalmának megfelelően irányítják a rákospalotai hulladékégetőbe vagy a lerakóba. A lomnak körülbelül a negyedéből állít elő hőt vagy áramot az égető, amit a Főtáv vásárol meg, illetve az országos villamosenergia-hálózat vesz át.

A lomtalanításkor összegyűjtött szemét háromnegyede a pusztazámori lerakóba jut, mert a megtelt Dunakeszi II. lerakót 2016. december 15-én bezárták. A távolabbi szállítás 50-100 millió forinttal növelheti meg a lomtalanítás néhány százmillió forintos éves költségét. Pusztazámor előreláthatóan 2030-ig működhet, s további 20-30 évet kaphat, ha megépül az ország második hulladékégetője is.

Bár tilos lomtalanítás idején, a lakosság kirak veszélyes hulladékot (autógumit, akkumulátort, festéket, autóroncsot, elektromos hulladékot) is, pedig ezek begyűjtésére az FKF mindenütt ideiglenes gyűjtőpontokat működtet. A gyűjtőpontokon felgyülemlő, jórészt újrahasznosítható veszélyes hulladék sorsáról az FKF közbeszerzésen kiválasztott alvállalkozója gondoskodik.

A lomtalanításba hosszú évek óta besegítenek az „előválogatók”, bár ténykedésüket az FKF nem segítségnek éli meg. „Szétszórják a szemetet, s már két-három nappal a lomtalanítás előtt »csalilom« kihelyezésével bírják rá a lakosságot a meghirdetettnél korábbi kipakolásra. Az idei lomtalanítást például az I. és az V. kerületben kezdtük, de az előválogatók máris ott várakoznak a később sorra kerülő XIII. kerületben” – mondta Nagy László.

Az FKF-nek nem származik haszna a begyűjtött hulladék újrahasznosításából. A jogszabály szerint ezek nyeresége 2016. április 1. óta a területet felügyelő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t illeti. Mivel az NHKV adott összegben maximálta a hulladékgyűjtő cégek szolgáltatási díjaiban elismerhető költségeket – és ezt a határt az FKF Nagy László tájékoztatása szerint már elérte –, az FKF-nek további fejlesztésekhez nem fűződik anyagi érdeke.