Részletekben rendezné a valaha a Margit híd díszkivilágításán vagy legutóbb a mohácsi megavágóhídon dolgozó Gordiusz a tartozásait, és persze a kamatok és a tőkekövetelés egy részének elengedését is kérte a hitelezőitől. A március elején fizetésképtelenséget jelentő és csődvédelmet kérő társaság által tegnapra meghirdetett tárgyaláson azonban nem jött létre megállapodás a hitelezőkkel az egyezségi javaslatról és a reorganizációs programról.
A Gordiusz összesen több mint 2,4 milliárd forint tartozást halmozott fel, ebből a Raiffeisen biztosított követelése 800 milliót tesz ki, a nem biztosított 1,6 milliárdból másfél milliárd a szállítók követelése. A javaslat a biztosított kategóriában a tőkekövetelés 35 százalékának, ezenfelül az egyezségig felmerülő kamatoknak és egyéb költségeknek az elengedését kérte. A nem biztosított és nem vitatott követelések esetében annyi a különbség, hogy a tőkekövetelésből 75 százalékos engedményt kért.
A Gordiusznak különféle projekteken bedolgozó cégek eszerint követelésük durván negyedéhez jutnának hozzá, mégpedig úgy, hogy a diszkontált összeg 25 százalékát idén év végén, a következő két évben pedig ugyancsak december 30-án a 30, illetve a 45 százalékát kapnák meg. A cég a cash flow terv alapján összesen csaknem 1,4 milliárd forint kifizetést teljesítene 2020-ig a hitelezőinek. A részletfizetésen és az engedményeken kívül az egyezséghez arra is szükség volna, hogy rendeződjék az IKEA-projekten vitatott 223 millió forintos tétel sorsa, a Raiffeisen Bank visszaállítsa a Gordiusz rendelkezési jogát a befolyó árbevételekre, továbbá a pénzintézetek hajlandók legyenek a tőkekövetelések átütemezésére 2020 végéig.
Ami a kilábalási programot illeti, a Gordiusz azzal számol, hogy lényegesen karcsúbb szervezettel folytatja a működését. Tevékenysége az „anyagmentes szolgáltatás” irányába tolódik el, vagyis például szakértői feladatokat, biztonságtechnikai felülvizsgálatokat végezne. Üzleti terve szerint 2019-re 200-250 millió forint árbevételt érne el 20 százalék nyereségtartalom mellett. A megtermelt nyereség mellett a cég ingatlanvagyonának értékesítése, továbbá tőkebevonás is szerepel a tervekben. A működéshez szükséges likvid forrásokat pedig Széchenyi-kártya nagyságrendű bankhitelből biztosítanák.
Az összesen több mint 700 millió forint vitatott hitelezői igények között 273 millióval a Market Építő Zrt. is szerepel. Utóbbinak a mohácsi gigavágóhídon dolgozott a Gordiusz, és ezt a projektet, illetve a bedőlt Köki Terminálon elbukott mintegy 400 millió forintot jelölte meg a fizetésképtelenséghez vezető fő okok között. A Gordiusznak a vágóhídon bedolgozó cégek egyezségkötő kedvét nem javította, hogy a tárgyalás előtti napokban értesítést kaptak: eszerint a Market kötbérigényét a Gordiusz továbbhárította rájuk. Vagyis a vágóhídon elvégzett munkájukért nem kapták meg a teljes ellenértéket, és ráadásul – a levél szerint – még nekik kellene fizetniük.
