A remekül hőszigetelő épületburkolatok és a légmentesen záró nyílászárók miatt egészségtelenül levegőtlenekké váltak az új és a felújított épületek, amelyekből már nem szökik a meleg, ellenben a friss levegő sem jut be, a használt levegő nem tud cserélődni, ezért egészségtelenek az épületek. Télen a drágán felmelegített, nyáron éppen ellenkezőleg, a lehűtött, ám elhasznált benti levegőt nem szellőztetik, hogy ne rontsák a hőszigetelés és a korszerű fűtési-hűtési rendszer hatásfokát.
Az efféle energiapazarlás ellen a skandináv országokban már több mint harminc éve gépi szellőzőberendezések beépítésével védekeznek, de nem csak ott, hanem például Németországban is az építési engedély kiadásának már jó néhány éve feltétele a gépi szellőzés beépítése. Magyarországon a lakóépületekben még nem kötelező a gépi szellőztetés, ezért jellemzően nem is építik be. Az ok egyszerű: az építtetőnek pluszköltség, a vevők meg nem igénylik, mert nem sokan tudnak róla, jelenleg az energiamegtakarítás, azaz a szigetelés a fő cél. Hiányára csak a beköltözés után döbbennek rá, amikor a pára és egyéb szennyező anyagok nem tudnak távozni. A hidegebb felületek, az ablakok, falsarkok, hőhidak mentén a levegőben lévő nedvesség könnyen le tud csapódni, ami nemcsak esztétikai, hanem egészségi bántalmakat, például allergiát, asztmát is okozhat – sorolja az ok-okozati összefüggéseket Király Tamás, az Aereco Légtechnika Kft. ügyvezetője, épületszellőztetési szakértő.
A levegőtlen épületekben fejfájással, kedvetlenséggel, fáradékonysággal küzdők érdekében nemrég a VGF szaklap emelt szót, rámutatva a hamarosan kötelezővé váló, de anélkül is fontos mesterséges szellőztetés jelentőségére. Veresegyházi Béla főszerkesztő szerint edukációs feladat a helyzetről beszélni, rá kell döbbenteni az érintetteket, hogy milyen helyzetben vannak, és milyen megoldási lehetőségek léteznek.
A legegyszerűbb és legkedvezőbb, akár utólag is kialakítható megoldás a higroszabályozású szellőzési rendszer – tájékoztat Király Tamás –, melynél a légbevezetőkön keresztül mindig az igények szerinti friss levegő jön csak be a lakásba a belső levegőminőség szerint, miközben a szennyezett levegő a kiszolgálóhelyiségekben elhelyezett érzékelős légelvezetőkön és a hozzájuk kapcsolt központi ventilátoron keresztül távozik.
Drágább megoldás a hővisszanyerős szellőzési rendszer kiépítése, melynél az elszívott levegő hőjét is hasznosítjuk, így felelve meg a legkritikusabb energiamegtakarítási mutatóknak is. A lakóépületek nagyon kis százalékánál van beépítve komplett szellőzési rendszer. Általános a vizes kiszolgálóhelyiségekbe telepített egyedi elszívó ventilátor. Ez a megoldás az ablak nélküli helyiségekben (WC, fürdő) kötelező építési elem, de korántsem mondható korszerű és szabályozott szellőzési megoldásnak, mert csak elvezeti a levegőt, be nem, ráadásul kis teljesítményű a helyiség teljes légcseréjének biztosításához.
Egyelőre annyi tudható, hogy 2021. január 1-jétől lesz kötelező minden új lakásba beépíteni az igények szerint működő szabályozott szellőzőrendszert. Középületeknél ez a dátum 2019. január elseje. Az idő rövidsége miatt intenzívebbé kell tenni a szakemberképzést, hiszen a légtechnikai, szellőzési szerelésekhez értő szakemberből már most kevés van – jegyezte meg az Aereco cégvezetője.
Szellős árkörkép
A szabályozott szellőzési megoldások ára 250-300 ezer forint, amihez még 80-100 ezer forint szerelési költség társul. A hővisszanyerős megoldások 1-1,2 millió forinttól indulnak, kiépítési költségük a jóval több légcsatorna és az azokhoz kapcsolódó kivitelezési munka miatt 300-350 ezer forint. Az árak a kötelező határidők után a nagyobb megrendelési volumen hatására mérséklődhetnek, de a jó minőségű, hosszú élettartamra tervezett, folyamatos üzemű termékeket a jövőben is meg kell majd fizetni az egészség érdekében. | VG
