A cél, hogy a felhalmozott globális készletek az ötéves átlag szintjére süllyedjenek, mert ennél a mennyiségnél reális az esély arra, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyba jusson, és az árak is jóval 50 dollár felett stabilizálódjanak. A novemberben elhatározott és januártól hatályos kvótacsökkentésben 24 ország vesz részt, a vágásból a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) 1,2 millió, a kartellen kívüliek pedig – Oroszország vezérletével – 600 ezer hordónyit vállaltak.
A döntést követő áremelkedés hamar kifújt, a jegyzés ismét 50 dollár körül jár. Az OPEC vezető tagállama, Szaúd-Arábia és Oroszország szakminisztere azt elismerte, hogy a fél év nem hozott kézzelfogható eredményeket, ezért időt kell hagyni ahhoz, hogy piac megoldja az áresésért felelős túlkínálat kérdését. A szaúdiak a jövő csütörtöki bécsi OPEC-csúcs elé viszik a határozati javaslatot, amelyet a tagállamok – a várakozások szerint – jóvá fognak hagyni. Az előzetes konzultációk erre engednek következtetni, eddig a megállapodáshoz csatlakozó valamennyi ország úgy nyilatkozott, hogy hajlandó a folytatásra – húzta alá Alekszandr Novak, akit az orosz olajvállalatok is támogatásukról biztosítottak. Líbiát és Nigériát viszont meg kellene győzni, e két OPEC-tagállam a polgárháborús helyzetre való tekintettel felmentést kapott a kvótacsökkentés alól, ám azóta Líbia napi 800 ezerre növelte kínálatát, Nigériában pedig a Shell újranyitotta a napi 200 ezer hordó kapacitású olajvezetékét, amely a tengerparti termináljába szállítja az olajt.
Kérdés, mit szól a fejleményekhez kívülállóként a kvótacsökkentés eddigi legnagyobb haszonélvezője, az Egyesült Államok, amely a palaolaj-termelés költségeinek leszorításával és a kitermelés felfuttatásával folyamatosan növeli a világpiaci kínálatot. Elképzelhető, hogy az OPEC Amerika malmára hajtja a vizet, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által a második fél évre várt keresletnövekedést – konkurensek híján az USA akár egymaga is ki tudja elégíteni.
