Olyan kihívások előtt áll a világ atomipara, amelyek miatt a terület jelentősen meg fog változni az előttünk álló években, derült ki a moszkvai Atomexpo kiállításon elhangzott előadásokból. Az egyik, kihívásnak számító trend a technológia fejlődése (e-mobilitás, digitalizálás), a másik pedig, a szabályozási környezet oldaláról az okos hálózatok terjedése és az energiatermelés decentralizálódása. Végül vevői oldalról jelentős hatása lesz a saját termelés terjedésének és a piac bővülésének – sorolta az EY tanácsadó cég részéről Anton Porjagyin.
A technológia fejlődése például a jelenleginél kisebb atomreaktorok megjelenését és népszerűvé válását hozza magával. A változások egy másik jelentős területét, a nukleáris energiatermelő ciklus zárást taglalta a rendezvényen Jevgenyij Adamov, a Proriv (Áttörés) projekt kutatási vezetője. A ciklus zárása azt jelenti, hogy a kiégett fűtőelemeket újra felhasználják, ekkor a folyamat végén nem, vagy alig marad radioaktív hulladék. A megoldás még nem kiforrott, de az előnyei máris nyilvánvalók: kevesebb sugárzó hulladék sorsáról kell később gondoskodni, kevesebb uránium felhasználására van szükség, a hagyományos és a hulladékból dolgozó reaktorok működése összehangolható, tehát összességében hatékonyabb és olcsóbb lehet az atomenergia hasznosítása.
Ebben gondolkodik a Roszatom egyik leányvállalata, az Energoatom is. Mint a társaság első általános igazgató-helyettese, Alekszandr Sutikov elmondta, a Roszatom máris a két pólusú atomenergia-termelésre készül. A két pólust az előbb említett reaktorfajták (azaz az uránium fűtőelemet használó nyomott vizes, és az újrahasznosító gyorsneutronos) alkalmazása adja. Közben a Roszatom megválik a másik három, régebbi technológiától. Az ezeket képviselő blokkok végleges leállítására 2020-ig, 2030-ig, majd 2070-ig kerül sor.
Az Atomexpón kiemelt helyett kapott a nukleáris hulladékok sorsa. Az ezek tárolására vonatkozó Egyesült Királyság-beli gyakorlatot és terveket Adrian Simper, az illetékes brit hatóság stratégiai és műszaki igazgatója ismertette.
A vonatkozó magyarországi nemzeti program is készen van, de abban a több év, évtized múlva esedékes intézkedések még opcióként szerepelnek. Mint Aszódi Attila, a két új paksi blokk építéséért felelős államtitkár előadásából kiderült, ilyen későbbi választási lehetőség az, hogy Paks II. kiégett fűtőelemeit hol tárolják. Hasonló kérdés, hogy Paks I. és Paks II. e fűtőelemeit újrahasznosítsák-e, ha pedig igen, akkor ki, és hol. Később kell dönteni arról is, hogy Magyarországon hol legyenek végleg elhelyezve ezek a hulladékok. A választ kereső kutatások folynak. A most esélyesnek tekintett helyszín a mecseki Boda település közelében van.
