
Százhalombattai tűz: jelentősen visszaeshet a Mol kapacitása – egy ország nagyon nagy bajba kerülhet
A magyar és a regionális kőolajtermék-ellátásra is nagy hatással lehet a Mol százhalombattai finomítójában hétfő éjjel keletkezett tűz – véli Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Az Ersténél a tűzesetről készült felvételek alapján azt valószínűsítik, hogy a Dunai Finomító lepárlókapacitásának 40 százaléka hónapokig nem lesz elérhető. Az AV3-as üzem évi 3 millió tonna feldolgozókapacitással rendelkezik, ez a legnagyobb a Dunai Finomító területén lévő három lepárlóüzemből. Emiatt a Mol kénytelen lesz vagy az importot fokozni, vagy a stratégiai készletekhez hozzányúlni ideiglenesen, hogy folyamatos maradjon a hazai üzemanyag-ellátás. Az OMV pár éve ugyanezt tette Magyarországon a schwechati finomító balesetét követően.
Szerbiának fájhat leginkább a százhalombattai finomítóban keletkezett tűz
Pletser Tamás úgy látja, a régióban Szerbia energiaellátása most még nagyobb veszélyben van.
A Vucic-kormányra rájár a rúd: látható, hogy politikailag sokkal rosszabbul fekszik Donald Trumpnál, mint Orbán Viktor. Emellett az ország energiadiverzifikációja és biztonsága sokkal törékenyebb, mint Magyarországé
– írja az Erste elemzője.
Az ország egyetlen finomítóval rendelkező cége, a NIS ellen október 8-án életbe léptek az amerikai szankciók az orosz tulajdonlás miatt. A NIS ugyanis a Gazprom leányvállalatának, a Gazpromneftnek az irányítása alatt van, amely a részvények 45 százalékát birtokolja. A részvények 29 százaléka a szerb állam, 11 százaléka pedig egy orosz befektetői csoport kezében van.
A szankciók miatt a NIS nem tud kőolajat importálni, ami azt jelenti, hogy ha nem sikerül megoldást találni a helyzetre, akkor egy-másfél hónapon belül le kell állítani a pancevói üzemet, a NIS egyetlen jelentős kőolaj-finomítóját. A Mol várhatóan a mostani százhalombattai baleset miatt nem tud jelentős termékmennyiséget exportálni, ami tetézi a bajt Szerbiában, ha tényleg leáll Pancevo.
Az Erste elemzésében hangsúlyozza, hogy déli szomszédunk földgázoldalról is küzd. Mivel a Gazprom nem látja biztosítottnak, hogy a jövőben is el tudja látni Szerbiát földgázzal, ezért a most októberben lejáró hosszú távú földgázszállítási szerződést nem hosszabbította meg az orosz cég három évvel, mint ahogy korábban jelezte. Helyette csak év végéig biztosít földgázellátást, ami az alternatívakkal kevésbé rendelkező Szerbia esetében komoly fejfájást okoz.
Erős az amerikai nyomás az országon, hogy állami kontroll alá vegye a NIS-t vagy éppen a szállítást biztosító gázeszközöket, amelyek a Gazprom tulajdonában vannak. Ha ez megtörténik, akkor az amerikaiak leveszik a szankciós listáról a szerb céget, és megnyílik az út más földgázimport-források eléréséhez is ezen a Gazprom-tulajdonban lévő vezetéken. A szerb kormány – érzelmi és jogi okokból – hallani sem akar arról, hogy hátat fordítson Oroszországnak. A mostani helyzet azonban tovább nehezíti a döntést Aleksandar Vucic kormányának. Ha kitartanak az oroszok mellett, akkor megbénulhat az ország energiaellátása. Ha leválnak az oroszoktól, akkor pedig a saját ultranacionalista választóival kell megküzdenie a szerb elnöknek – fejtegeti Pletser Tamás.
A Mol részvényárfolyama másfél százalékos eséssel reagált a tűzesetről szóló híradásokra és a lehetséges károkról, következményekről szóló első elemzésekre. Az olajtársaság kurzusa ezzel az év eleji szintre süllyedt.