A cseppfolyósított földgáz (LNG) világpiacát is átrajzolhatja az arab világ vezető hatalmainak Katar ellen elrendelt bojkottja. A terrorizmus támogatásával meggyanúsított ország szerződéses szállítási kötelezettségeinek sem tud eleget tenni, ha megakadályozzák kikötőiből a tartályhajók kifutását. A világ egyik legnagyobb LNG-exportőrének 2021-ig évi 7,2 millió tonna mennyiségben kellene gázt szállítania megrendelőinek. A legnagyobb vevő, az évi 2,8 millió tonnára igényt formáló Japán a Reuters elemzése szerint kihasználhatja a katariak szorult helyzetét, újratárgyalhatja a feltételeket, ugyanakkor a hosszabb távra szóló szállítási szerződések helyett a rugalmasabb piaci beszerzésre térhet át. Bár még alig több mint egy hét telt el a katari válság kirobbanása óta, elmondható, hogy az azonnali piacok szerepe felértékelődik a jövőben. (Tavaly az LNG-beszerzések 18 százaléka zajlott itt, szemben az előző évi 15 százalékkal.) A Reuters harminc iparági szakértő megkérdezésével végzett felméréséből kiderül, hogy a jövő év végére az ázsiai LNG-üzletek 25 százaléka az azonnali piacokon köttetik meg. A folyamat felgyorsul, ha megegyezés híján a japán beszerzések egy része is e felé terelődik.
A helyzet rendezésében eddig túlzott aktivitást nem mutató Egyesült Államok is profitálhat az ügyből, hisz Japán exportja felfuthat, nem szólva arról, hogy a Trumpék által megkötött friss külkereskedelmi alku eredményeként a hatalmas kínai piac is megnyílik az amerikai LNG-szállítások előtt – rontva ezzel Katar pozícióit.
Katarban nem akarnak tudomást venni a bojkottról. Ali Serif el-Emadi pénzügyminiszter a CNBC-nek adott interjújában kifejtette, hogy gazdaságuk és fizetőeszközük, a riál könnyedén ellenáll a szaúdiak, az emírségiek, az egyiptomiak és szövetségeseik által hirdetett szankcióknak. „Észre kell venniük, hogy ha mi veszítünk egy dollárt, azzal ők is veszítenek egyet” – húzta alá, hozzátéve, hogy az élelmiszer-ellátás zavartalan, az energiaipar is rendben működik, ahogy a bankrendszerben sem tapasztaltak különösebb negatív hatásokat. A 250 százalékára rúgó tartalékaink megnyugtató méretűek – csillapította a kedélyeket Ali Serif el-Emadi. Közben az öbölbeli sejkségekben katari számlákat fagyasztottak be, s átmenetileg dollárhiány alakult ki az országban. A nyugati bankok többsége viszont rendesen üzemel, nem akarják megszerzett pozíciójukat egy válság miatt feladni.
