Nem szaporodtak még el az új fizetőterminálok

Lassan féltávhoz érkezik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által támogatott, bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-készülékek telepítési programja. A minisztériummal múlt év végén szerződő szolgáltatóknak egy évük van arra, hogy a vállalásban szereplő, összesen 30 200 POS-készüléket kihelyezzék a kereskedőkhöz, amelyektől az üzembe helyezést követően két éven keresztül maximum 1 százalékos díjat szedhetnek be. Mindezért készülékenként 80 ezer forintos, összesen 2,416 milliárdos támogatást kaptak a minisztériumtól. Kérdést küldtünk a cégeknek, választ egyedül az NHB Banktól nem kaptunk.

Az indulást nehezítette, hogy a pályázati kiírás színes, érintőkijelzős POS-készülékek telepítését írta elő a pályázóknak, ám ilyennel akkor még csak az Országos Fizetési Szolgáltató Zrt.-hez (OFSZ) köthető POI Partner Kft. és ICT Partner Kft., valamint a HelloPay Zrt. rendelkezett. A piac régi szereplői – így a piacvezető OTP is – meglepetéssel fogadták, hogy színes, érintőképernyős terminálokat kell telepíteniük a pályázóknak, emiatt több, az elfogadásban érdekelt szolgáltató nem is indult.

(A piacon tartja magát a hír – melyet egyébként az MNB statisztikái is alátámasztottak –, hogy az OFSZ csoportnak már korábban rendelkezésére állt a most vállalt POS-ek döntő része.) A POI Partner Kft.-nél felhívták a figyelmet arra, hogy ezek az úgynevezett okos POS-terminálok ma már mindegyik ismert terminálgyártó (Ingenico, Verifon stb.) kínálatában alapkészülékként szerepelnek. A VirPay értékelése szerint ugyanakkor a specifikációnak megfelelő készülékek forgalmazásával csak kevés cég foglalkozik, így a beszerzés nehezebb volt.

A terminálok beszerzése mellett az eszközön futó szoftvert is módosítani kellett, az új funkciók (érintőképernyő-kezelés) miatt – mondták el az OTP-nél. A K&H az ügyfelek toborzását 2017 elején kezdte meg, hasonlóan a többi szolgáltatóhoz, a VirPay ugyanakkor a toborzással megvárta a terminálok beszerzését, ezért még nem érték el a tervezett időarányos számokat. Konkrét számról a társaságok nem beszélnek, azt üzleti titokként kezelik, az OTP-nél ugyanakkor annyit elmondtak, hogy a meghatározott belső ütemezés szerint halad a hitelintézet.

Míg a POI egyfajta missziót teljesít azzal, hogy a bankkártyás fizetés lehetőségét olyan településekre vigye el, ahol erre nincs vagy korlátozott megoldás áll a lakosság rendelkezésére, így szerződéses partnereik közel 100 százaléka vidéki – jellemzően kistelepülésen élő – kereskedő, s a VirPaynél is a vidékiek vannak többségben, addig az OTP-nél és a K&H-nál a korábbi gyakorlatnak megfelelően nagyjából 50-50 százalék a főváros-vidék arány.

Az NGM előírásai szerint a támogatott időszakban a szolgáltatók nem várhatnak el minimális forgalmat a kereskedőpartnerüktől. A POI azt jelezte, ilyen elvárás a jövőben sem lesz. A már bekötött kereskedők csekély száma és az eltelt idő rövidsége miatt ugyanakkor a szolgáltatók szerint korai még forgalmi statisztikákról beszélni. Az 1 százalékos felső kulcs az OTP szerint vállalható azoknak a kereskedőknek, akik kártyát akarnak elfogadni, ám a piacon érződik egyfajta árazási verseny, más szóval az új kereskedők alacsonyabb díjakkal is találkozhatnak. Erről számolt be a POI és a HelloPay is, a VirPaynél pedig elmondták: az árazásban adott kedvezményeknél már fontos a várható volumen mértéke is.

Az egyéb költségek közül a POI az első évben fedezi az internetelérést és még a POS-ben használt hőpapír költségét is. Ugyanakkor a piaci szereplők közül egyedül az OFSZ-hez köthető szolgáltatók azok, amelyek előírják, hogy kereskedőpartnerüknek az OFSZ-nél kell üzleti fizetési számlát vezetnie – a havidíj 590 forint, az utalás díja 95 forint plusz 0,3 százalék, ami jó eséllyel a tranzakciós illeték összege. A többi szolgáltató nem ír elő kötelező partnerséget.

A vásárlások elszámolása során a POI a kártyatársasági elszámolófájl megérkeztét követően azonnali utalást vállal – ami általában egynapos késedelmet jelent. Az OTP-nél a szerződésben második munkanapi elszámolás szerepel, de a feldolgozási napok túlnyomó többségében már a tranzakciót követő banki napon megtörténik a jóváírás az elfogadó partner számláján. A VirPay jellemzően a tranzakciót követő harmadik munkanapon számol el az ügyfelekkel, míg a HelloPay a korábbi működési struktúrába integrálta a szolgáltatást, így az egyéb speciális szolgáltatásaik miatt korábban kialakult heti elszámolási rendszerben dolgozik.