E lkezdődtek az egyeztetések a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) által évek óta szorgalmazott rövid távú lakáskiadás, benne az airbnb-zés újraszabályozásának céljával a Magyar Turisztikai Ügynökségnél – tudta meg a Világgazdaság. A munkába külső szakértőket is bevonnak. A szállodaszövetség ötpontos javaslatsort állított össze a jogszabály-módosítás szándékával indult munkához.
Javaslatukban Flesch Tamás, az MSZÉSZ általános alelnökének tájékoztatása szerint a kereskedelmi szálláshelyekkel azonos adózás bevezetése, a kiadható napok éves szintű korlátozása, minimális egészségügyi és biztonsági követelmények előírása és a közvetítő platformok felelősségének meghatározása a vagyon- és az egészségbiztosításra kiterjedően szerepel. Idetartozik a vendégek bejelentése is a schengeni előírások szerint, és adatszolgáltatás a szállásadók vendégforgalmáról, bevételeiről. Ez utóbbit, a harmadik országbeli vendégek bejelentését már a Társasházak és Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke is felvetette, mint a lakáshotelek biztonsági kockázatát, hiszen azokban bárki nyom nélkül megszállhat, aki a szállásdíjat megfizeti.
A szállodaszövetség alelnöke a naprakész adatok fontossága kapcsán kiemelte: míg a 20 ezer budapesti, három-öt csillagos szálloda forgalmi adatairól több bontásban is pontos adatok vannak, addig a nyolcezer airbnb-s lakásról nagyon keveset tudni, noha azok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vendégforgalomból.
2017 júniusában az Airbnb-n már több mint 7 ezer lakás, valamint közel 1,1 ezer privát szoba – a Booking.com-on körülbelül 2,7 ezer lakás – szerepelt. Emiatt 2016-hoz képest az ezekben regisztrált vendégéjszakák számának növekedése várhatóan ismét magasabb lesz a szállodákénál az MSZÉSZ elemzése szerint. A szövetség a KSH adatai alapján megállapította, hogy 2010 és 2016 között országosan a rövid távú bérbeadásra kínált lakások száma alig nőtt, az azokban levő szobák száma is csak 3 százalékkal szaporodott, addig az ilyen budapesti lakások száma több mint az ötszörösése (514,5 százalékkal), a szobák száma meg csaknem ennyivel (498,1 százalékkal) emelkedett. 2015–2016-ban a rövid távon bérbe adott lakások száma Budapesten 34,6 százalékkal ugrott meg.
Flesch Tamás rámutatott, hogy a szállodák egymással is versenyeznek a vendégekért, csakhogy azonos feltételek mellett. Az airbnb-zést mégsem betiltani és ellehetetleníteni kellene, csak megszüntetni az olyan – címszó alatt megjelent – lakáshoteleket, amelyek szállodaként működnek, de nem úgy adóznak. Ilyen épületeket már kifejezetten a befektetőknek építenek, és cégek adják ki a szállásokat.
Az airbnb-zés új alternetíva, új vendégkört vonz, de kimutathatóan megdobta az albérletárakat. Ezzel közvetve nehezíti és közvetlenül drágítja a vidéki munkaerő Budapestre áramlását – mutatott rá a sürgetővé vált jogi és gazdasági szabályozás sokadik okára a szállodaszövetségi alelnök.
Hét bő esztendő
Az utóbbi hét évben a magánlakásokban regisztrált vendégéjszakák száma országosan megduplázódott, de Budapesten több mint a 11-szeresére nőtt. Itt a magánlakások kapacitása 2010-ben a szállodák kapacitásának a 10,8 százalékát, 2016-ban már a 47,1 százalékát tette ki. A vendégéjszakák részaránya ugyanebben az időszakban 3 százalékról 23,7 százalékra nőtt.
