A hosteleket is képviselő ifjúsági szállások szövetsége a szállodaszövetséggel egyetértve a terület kifehérítését, azonos adózási feltételeket, felelősségbiztosítási és biztonsági előírásokat is szorgalmaz. Az airbnb-zők érdekeit is védő Magyar Apartmankiadók Egyesülete szerint ugyanakkor a javasolt módosítások az ellehetetlenítésükhöz vezetnek. Mint azt a Világgazdaság tegnap megírta: ahogy évek óta rendszeresen, most ismét napirendre került, és már hamarosan jogszabály-módosítási javaslatig juthat a rövid távú lakáskiadás újraszabályozása – amit a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) évek óta szorgalmazott.
A felvetés az airbnb-zést is közvetlenül érinti, mivel a Magyar Turisztikai Ügynökségnél megkezdett tárgyalások alapját képezi a tevékenység időbeli korlátozása, az adóztatásának, valamint a vonatkozó minőségi követelményeknek, biztonsági előírásoknak a szigorítása és újabb előírások bevezetése. A változtatások jövőre egy online adatszolgáltatási rendszer tesztelését is magukban foglalnák a szálláshelyek felől a turisztikai ügynökség felé.
A hír nyomán megkereste szerkesztőségünket a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs, és elmondta: a magán-szálláskiadás kifehérítését és átláthatóságát már számos intézkedés biztosítja most is, a javaslatsor legtöbb eleme az airbnb-zők ellehetetlenítéséhez vezet. Ilyen például az időbeli korlátozás, hiszen vagy hosszú távra ad ki valaki szobát és lakást, és a bérlőit nem teszi ki minden nyáron néhány hétre, vagy néhány éjszakára érkező vendégeket fogad, folyamatosan.
Utóbbi esetben nem érzik jogosnak például tűzálló függönyök és szőnyegek beszerzését, hiszen a talponállóra sem ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a luxusétteremre. Schumicky Balázs emlékeztetett rá, hogy jelenleg az egy ingatlant kiadó magánszemélyek tételes átalányadózást is választhatnak, miközben a több szállást üzemeltető vállalkozások cégként adóznak, vagyis bevételeiket a is látja. Az statisztikai oldalán látható, hogy a hirdetett 8944 budapesti szállás zöme egy- és kétszobás, a körülbelül 5000 vendéglátó közül 3600 egyetlen lakást hirdet, vagyis kevesen űzik a több lakással üzemelő, kereskedelmi jellegű szálláshely-szolgáltatást.
Az apartmankiadók egyesületének vezetője úgy véli, jövőre sok airbnb-ző visszatér a hosszú távú kiadás piacára, mert a kedvezményes adózás és a megemelkedett bérleti díjak miatt már lesz, akinek az jobban megéri, vagy egyszerűbb, mint a munkaigényes rövid távú bérbeadás.
A szálláshely-szolgáltatást szabályozó 2009-es kormányrendelet módosítását a szállodaszövetség javaslataival megegyezően látja jónak a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége (MSZISZ) – tudtuk meg Molnár Kristóf elnöktől, aki szerint előremutató a versenyfeltételek egységesítése, és fontos megteremteni a szállásszolgáltatás piacának átláthatóságát. A korábbi szabályozás mára túlhaladottá vált, ráadásul az apartmanokra, de a hostelekre sincs pontos és időszerű szabályozás. Az MSZISZ is elkészítette javaslatait, ezeket eljuttatja a Turisztikai Ügynökségnek és a szállodaszövetségnek is – a szövetség többek között a társasházakban működő szálláshelyek okozta konfliktusok megoldására dolgozott ki terveket.
Fontosnak tartaná azt is, hogy a magánszálláshelyeket is ellenőrizze a szakhatóság, azoknak ugyanis jelenleg csak bejelentési kötelezettségük van az önkormányzat felé. Az apartmankiadók is fontosnak tartják ezt: el szeretnék érni, hogy a visszaélések elkerülése érdekében utólagos ellenőrzések legyenek a bejelentések valóságtartalmára vonatkozóan. Az apartmankiadók szervezete szerint a nagy társaságokat fogadó nagyobb szálláshelyeket érdemes lenne átléptetni a hostelek kategóriájába, amely jelenleg 16 ágytól kezdődik, de szerintük már a nyolcágyas lakásoknál is meg lehetne húzni a határt.
