Száz, de akár több ezer forint túlsúlydíjat is fizethetnek kilométerenként a vállalkozók egy-egy tehergépjármű után, ha a szerelvényeket úgy megpakolják, hogy azok össztömege meghaladja a jogszabályban előírtakat – derül ki a készülő jogszabályból. A tervezet részletesen leírja, hogy pontosan milyen esetekben tekintendők túlsúlyosoknak a járművek, egyebek között akkor is, ha a tengelyterhelésük meghaladja a 11,5 tonnát, ami a megengedett legnagyobb terhelés – az unió ennek „elbírását” írja elő a felújított főutak esetében.
A közlekedési hatóságok a járművek megállításával jelenleg is ellenőrzik a tengelyterhelést és az össztömeget. A hitelesített statikus mérlegekkel végzett mérés a kapcsolódó adminisztrációval együtt 25-40 percet vesz igénybe. A rendelkezésre álló ellenőri létszám miatt ez az ellenőrzési forma nem hatékony – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Ezért alakítják ki az új, a járművek megállítását már nem igénylő, automatikus mérőállomásokat. Ezek többségét a már meglévő útdíjellenőrzési portáloknál alakítják ki. A mérési pontokon olyan érzékelőket telepítenek, amelyek a járművek tengelyterhelését és össztömegét normál forgalmi körülmények között képesek mozgás, áthaladás közben meghatározni. Ha az automatikus mérés megállapítja, hogy a jármű túlterhelt, a rendszer a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. infrastruktúrájára kapcsolódva lekéri a járműről készített fényképet, amely alapján bírság szabható ki – magyarázta a tárca.
A mérőpontok kialakításával kapcsolatos munkálatok 2016 októberében kezdődtek, a 89 helyszín kialakítása a következő hónapokban befejeződik, az objektív bírságolásra alkalmas rendszer várhatóan 2017 szeptemberében indul. Az eddigi tapasztalatok szerint a rendszer megfelelő megbízhatósággal és pontossággal működik, ám idén bírságot még nem szabnak ki, helyette a szabályszegés tényéről értesítik majd az üzembentartót – emelte ki az NMF. Külföldi fuvarozókkal szemben – tekintettel arra, hogy a hazai járműnyilvántartás rájuk nézve nem tartalmaz adatokat – az objektív felelősségi alapon megállapítható szabályszegések esetén a helyszíni ellenőrzés keretében érvényesíthető, visszatérő járművel szemben az elkövetéstől számított 150 napon belül alkalmazható a szankció.
A beruházás néhány éven belül megtérülhet. Az említett jogszabálytervezethez készült hatástanulmány éves szinten 8 milliárd forintos bírságbevétellel számol, amellyel szemben a rendszer üzemeltetésének 2,2 milliárdos költsége áll majd. A 2018-as üzemeltetési költségeket betervezték a jövő évi központi költségvetésbe.
A közlekedésbiztonság és az utak védelmén túl azért is szükséges az új jogszabály, mert a szabálykövető fuvarozók versenyhátrányban vannak a szabályokat be nem tartó vállalkozókkal szemben, hiszen azok a megengedettnél nagyobb súlyú rakomány szállításával költséghatékonyabban tudnak működni.
A projekt költsége
A tengelysúlymérési projekt megvalósításának költségvetését a kormány 29,9 milliárd forintban határozta meg, amelyből 9,7 milliárd forint terhelte a tavalyi költségvetést, 20,2 milliárd forint pedig a 2017. évit. A tavalyi forrásokat teljes egészében kifizették, az idei 20,2 milliárdból 15 milliárd szerepelt a Közlekedési ágazati programok alcímen, a hiányzó 5,2 milliárd forintos forrást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezeten belüli átcsoportosítással oldotta meg.
