Tavaly 140-150 millió receptet váltottak ki a betegek a patikákban, és havonta tízmilliárd forintot költöttek gyógyszerre. A gyógyszerfogyasztás megoszlása a megyék és régiók között nagyjából kiegyenlített. Megyék tekintetében 8 százalékos a legnagyobb különbség, a magyarországi régiókat vizsgálva pedig 15 százalékos a legnagyobb eltérés – derült ki az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) jelentéséből. A legtöbb gyógyszert Baranya és Tolna megyében szedik a betegek, majd a rangsort Békés és Csongrád megye követi, a legkevesebbet pedig a Pest megyeiek költik vényköteles készítményekre.
A receptek többségét az orvosok főleg a népbetegségek kezelésére, mint a szív- és érrendszeri betegségekre, a diabéteszre és társbetegségeire írják fel. A jelentés szerint azonban a top tízben vannak az emésztési problémák miatt kiváltott gyógyszerek, a neurológiai és reumatológiai problémákra kiváltott fájdalomcsillapítók, valamint az asztma és a COPD kezelésére szolgáló gyógyszerek is. Magyarországon a betegségcsoportokat tekintve csak a szív- és érrendszert érintő betegségek gyógyszereire több mint 35 milliárd forintot költöttek 2016-ban.
A gyógyszerfogyasztást a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelésében terápiás napokban mérik. A jelentés szerint a nők 40 százalékkal több terápiás napnak megfelelő gyógyszert szednek, mint a férfiak. Persze a hatalmas különbség a nemek lakosságban képviselt arányából is adódik, hiszen hazánkban mintegy 500 ezerrel több nő él, mint férfi. A jelentés kitér arra is, hogy az egy főre eső gyógyszerforgalom vizsgálatából kitűnik: országos átlagban a nők gyógyszerfogyasztása 29 százalékkal meghaladja a férfiakra számított hasonló mutatót.
Ha a megyéket vizsgáljuk a nemek tekintetében, az látszik, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a különbség a nők és a férfiak gyógyszerszedése között, 40 százalékos. A legkisebb különbséget Győr-Moson-Sopron megyében mérték, itt csak 21 százalékkal szedtek több pirulát a nők, mint a férfiak.
A kor előrehaladtával egyre több gyógyszert szednek a magyar betegek. A 75–79 éves korcsoport kétszer annyi pirulát vesz be, mint az 55–59 évesek. A gyógyszerfogyasztás jelentősen a 65 év felettieknél ugrik meg. Míg az 5–14 éves korcsoportban az egy főre eső gyógyszerfogyasztás terápiás napjainak száma 56 nap, addig a 65 év felettieknél ez 1368 napra nő.
