Újabb magyarországi nagyvállalat nevével éltek vissza csalók: ezúttal az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nevében adtak a bűnözők többször ajánlatot, illetve állítottak ki díjbekérőt. A dokumentumokon persze nem az atomerőmű bankszámlaszáma szerepelt, ezért az atomerőmű kéri, hogy a társaságok a pénz átutalása előtt vessék össze az így kapott számlaszámot azokkal, amelyek a társaság nyilvános cégkivonatában szerepelnek. Tekintsenek gyanúsnak minden olyan, hozzájuk érkező levelet, melyen az atomerőmű korábbi (2016. május 2. óta érvénytelen, sárga-kék napocskát ábrázoló) logója szerepel. Ha ilyet kapnak, tájékoztassák a társaságot a honlapján található e-mail-címen. A Világgazdaság úgy tudja, hogy az atomerőmű nevében a tevékenységétől független árut, anyagokat akartak eladni, a vizsgálat már folyik.
Magyarországi üzemanyag-nagykereskedőkre hivatkozva is érkeznek „egyedi lehetőséget” jelentő ajánlatok a benzinkutak üzemeltetőihez. Bár a rendőrség tavaly már lefülelt egy erre szakosodott bandát (vagy annak egy részét), a Magyar Ásványolaj Szövetség most júliusban újból kénytelen volt figyelmeztetni tagjait, hogy egyes „üzletkötők” olyan szerződést íratnak alá a töltőállomásokkal, melyen nem annak a társaságnak a bankszámlaszáma szerepel, amelynek nevében üzemanyagot akarnak eladni. „Több tagunk nevével is visszaéltek, ami számukra presztízsvesztéssel jár” – mondta lapunknak minapi tájékoztatóján Grád Ottó, a szövetség elnöke, de az érintett nagykereskedőket nem nevezte meg. A csalók jellemzően úgynevezett fehér, vagyis olyan kutakat kerestek meg, amelyek nem tartoznak nagy márkákhoz. A 30–50 ezer literes tételt előre kifizettetik velük, majd nem adják át.
A vállalatnévvel való visszaéléstípus leggyakoribb módja az, amikor tolvajok lakásokba jutnak be, a szolgáltatók megbízásaira hivatkozva. A Tigáz ellátási területén például műszaki biztonsági felülvizsgálat címén igyekeztek pénzt beszedni, máskor szén-monoxid-riasztót eladni. A Tigáz soha nem kért a munkákért készpénzt a helyszínen, a megbízottjai nem is voltak jogosultak pénz átvételére.
Egy hete a Magyar Nemzeti Bank nevével, adataival és logójával ellátott e-mailekben kérték ismeretlenek a címzettjeik személyes adatait és nagyobb összegű átutalásait. A jegybank közleményben figyelmeztetett mindenkit az ilyen megkeresések visszautasítására. Mint hangsúlyozta: soha nem kér levélben az ügyféltől személyes adatokat vagy nagyobb átutalásokat.
Az idén júliusban a Tesco, tavaly ősszel a Penny és a Lidl nevében indítottak a csalók adatgyűjtő célú és persze nyeremény nélküli, internetes játékot. Másfél éve a Szerencsejáték Zrt. nevében kértek bűnözők a neten megosztásokat, és ígérték mobiltelefonok, tabletek kisorsolását. Nem maradt ki a Semmelweis Egyetem sem: állítólagos munkatársai a múlt év elején vettek át pénzt az egyetem területén lévő, visszamaradt, nagy kedvezménnyel kínált termékekért, melyeket szintén nem adtak át. A lista hosszú. Szerencsés az a vállalat, intézmény, amely nem kerül fel rá.
