BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Paks II. hozama 7,35 százalék lehet

A Paks II. projekt mindössze fél százalékkal ígér kisebb hozamot annál, mint amennyit egy piaci befektető elvárna – mutatott rá Aszódi Attila államtitkár.

A Paks II. projekt mindössze fél százalékkal ígér kisebb hozamot annál, mint amennyit egy piaci befektető elvárna; e fél százalékot minősítette az Európai Bizottság a beruházásban állami támogatásnak – mutatott rá blogjában Aszódi Attila, a két új blokk építéséért és üzembe helyezéséért felelős államtitkár. Az atomerőműhöz nincs szükség állami pénzre, a beruházás megtérül és hasznot hoz, a létesítése összességében illeszkedik az uniós szabályozáshoz.

A pénteken nyilvánosságra hozott (de tavasszal készült) brüsszeli kalkulációk egyik alapja a villamosenergia-árak majdani alakulása Európában és annak egyes térségeiben. A bizottság szakértői összehasonlították a Paks II. beruházás belső megtérülési rátáját (IRR) és súlyozott átlagos tőkeköltségét (WACC). A jövőre vonatkozó becslések bizonytalanságát az úgynevezett Monte-Carlo-szimulációval igyekeztek számszerűsíteni.

Paks áramának 30 százalékát áramtőzsdén kell eladni, a többit aukción
Forrás: MVM

Többféle villamosenergia-ár és műszaki paraméter alapján is megbecsülték a projekt várható megtérülését. Az érzékenységvizsgálat kiterjedt a két új blokk várható kihasználtságára, különböző költségelemeire és természetesen a villamos energia nagykereskedelmi árára is. A felsoroltak alapján és 2017. februári adatokból kiindulva a projekt várható hozama (belső megtérülési rátája) évi 6,79–7,90 százalék lehet a bizottság szerint, vagyis évi átlagban 7,35 százalék. Egy piaci magánbefektető ennél többet, 7,40–8,35 százalékot várna el. Itt a középérték évi 7,88 százalék, vagyis az említett fél százalékkal nagyobb. (Piaci magánbefektetők azonban jellemzően nem építenek atomerőművet.)

Aszódi Attila felhívja a figyelmet, hogy a bizottság által számolt hozam a projekt teljes életciklusára vonatkozik, vagyis a magyar állam a tízéves előkészítési-építési időre, valamint a hatvanéves várt üzemidőre is joggal remélheti ezt a hozamot.

A hivatkozott Monte-Carlo-szimuláció (amely tehát a jövőre vonatkozó becslések bizonytalanságát hivatott kiszűrni) bemutatott eredményei egyáltalán nem tartalmaznak negatív belső megtérülési rátákat, még a legalacsonyabb megtérülés is 5,7 százalék körüli. A projektnek a bizottság által számolt egyik paraméter-kombinációjából sem következik, hogy az atomerőmű ne hozná vissza a befektetett tőkét.

https://www.vg.hu/vallalatok/suli-janos-paks-ii-rol-ujabb-blokkok-tervezeset-kellene-merlegelni-638225/

Az Európai Bizottság 2015 novemberében kezdte meg vizsgálni a projekt gazdaságosságát és az állami támogatás esetleges meglétét. 2017. március 6-i döntése szerint Paks II. finanszírozása állami támogatásnak minősül, de bizonyos feltételekkel összeegyeztethető az uniós jogszabályokkal, így engedélyezhető is. Ilyen feltétel vonatkozik a termelt áram értékesítésének módjára, és elvárás, hogy Paks II. legyen független a Paksi Atomerőmű üzemeltetőjétől, amely jelenleg az MVM Zrt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek