A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni.
2016-ban az szja-bevallások adatai szerint mintegy 100 ezren – 28 ezerrel többen, mint 2015-ben – adták bérbe az ingatlanjukat.
Jövőre már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét, hiszen csak a 15 százalék személyi jövedelemadó terheli az ingatlankiadást – közölte az NGM.
Forrás: AFP
A szabályok betartása mellett szól a kedvező adóterhen kívül az is, hogy a bérlő és a bérbeadó jogait csak egy legális szerződés biztosíthatja maximálisan. A mérlegelésnél pedig az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni.
Az NGM kiemeli: a szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre: a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó.
A fizetendő minimális: szobánként mindössze évi 38 400 forint.
Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így. A két intézkedés majd három milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál, ám a könnyítés, illetve az adóhivatal EU-ban is példaértékű kockázatelemzési hatékonysága miatt jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya – véli az NGM.
