Horvátország most ez a csatát kiütéssel megnyerte: az erős forint a legrosszabb hír a Balatonnak, amit idén kaphatott
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar turisták körében évről évre a horvát tengerpart számít az első számú nyári úti célnak. Tavaly mintegy 760 ezer magyar választotta az Adriát. Bár ezzel a küldő országok rangsorában előkelő helyen szerepelünk, még mindig messze elmaradunk a német, az osztrák vagy a lengyel turistáktól, akik milliós nagyságrendben érkeznek minden nyaranta a horvát tengerpartra.
Horvátország kiütéssel győzött: az erős forint és az olcsó repülőjegy végérvényesen beteheti a kaput a Balatonnak – nagyon rossz hírünk van a vendéglátósoknak
Horvátország ennek ellenére fontos viszonyítási ponttá vált a magyar, azon belül is a balatoni turizmus számára. Az összehasonlítás persze sokszor sántít, hiszen a két úti cél nem feltétlenül egymás közvetlen versenytársa, és az utazóközönség is részben eltérő. A közbeszéd azonban előszeretettel állítja egymás mellé a Balatont és az Adriát, kiemelve a különbségeket és a hasonlóságokat.
Talán éppen ez vezetett ahhoz, hogy idén mi is Horvátországot választottuk úti célként. Június eleje ideális időszak a nyaralásra: ilyenkor még nincs elviselhetetlen hőség, és a főszezonra jellemző tömegek sem jelentek meg. A horvát tengerpart sem volt kivétel.
Bár az idei szezon kifejezetten erősnek ígérkezik, amit a legfrissebb, májusi adatok is alátámasztanak, tömegnyomorral vagy zsúfolt strandokkal egyelőre nem találkoztunk.
Így volt ez a Makarska Riviéra egyik legismertebb településén, Brelában is. A Splittől mintegy 40 kilométerre fekvő község legismertebb látványossága a Punta Rata strand, amely méltán híres. 2004-ben a Forbes magazin a világ tíz legszebb strandja közé válaszotta, minden adott volt tehát ahhoz, hogy turisták tömegei lepjenek el mindent. Ehhez képest bőven akadt hely a parton, az éttermekben pedig leginkább német, lengyel és horvát családokkal találkoztunk.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a valódi rohamra Horvátországban még várni kell. Németország utolsó két tartományában csak július első hetében ér véget a tanítás, így a főszezon is igazán csak akkor indul majd be. Persze mindig vannak kivételek. Dubrovnik például már június elején is zsúfolásig megtelt turistákkal. A Trónok harca forgatása óta a város népszerűsége szinte töretlen, különösen az óvárosé, amely a sorozat számos ikonikus jelenetének adott helyszínt. A turistadömping a nyári hónapokban már-már Velencét vagy Barcelonát idézi, ami a városvezetést is lépésre kényszerítette.
A 2018-as utolsó látogatásunkhoz képest több jelentős változással szembesültünk. Az óváros környékén például jelentősen korlátozták az autós forgalmat, bizonyos területekre pedig gyakorlatilag lehetetlen behajtani. A szabályokat megszegők akár ezer eurós bírságot is kockáztatnak. A városvezetés előtt ugyanakkor le a kalappal: első látásra is jól szervezettnek tűnik az a rendszer, amelyet kialakítottak. Ezt jól mutatja az is, hogy az óvárostól alig tíz perc sétára kényelmes parkolási lehetőséget biztosítanak egy néhány éve épült parkolóban.
Két óra alatt a horvát tenger? Nem lehetetlen
A döntésünkben komoly szerepet játszott, hogy két fapados légitársaság is felvette Dubrovnikot a nyári desztinációi közé. A Budapest és Dubrovnik közötti mintegy 900 kilométeres távolság autóval körülbelül tízórás utazást jelent, repülővel azonban ennek töredéke alatt teljesíthető.
A Ryanair és a Wizz Air menetrend szerint 1 óra 10 perces repülési idővel számol, a Flightradar adatai alapján azonban a járatok sokszor egy órán belül teljesítik a távot. Ezt saját tapasztalatunk is megerősítette.
Mondani sem kell, hogy ez rendkívül versenyképes, különösen annak fényében, hogy péntek délutáni csúcsforgalomban Budapesttől a Balaton is könnyedén kétórás úttá válhat. Ráadásul a dubrovniki repülőtérnek van egy olyan adottsága, amely tovább növeli az Adria előnyét: közvetlenül a tengerpart mellett épült. A közeli Cavtat mindössze öt percnyi autóútra található a termináltól. A település tengerparti része kifejezetten hangulatos, egyetlen komoly hátránya éppen a repülőtér közelsége. Nehéz ugyanis teljes kikapcsolódásról beszélni, amikor félóránként repülőgépek húznak el alacsonyan a strandolók feje felett.
Aki azonban valamelyik közeli településen foglal szállást, a budapesti felszállástól számítva akár másfél órán belül is elérheti a tengert. Néhány éve ez még elképzelhetetlennek tűnt, ma viszont elképesztő közelségbe került az Adria Magyarországhoz.
Nekünk mindez úgy is sikerült, hogy feladott poggyásszal utaztunk, és autót is béreltünk a helyszínen. Egészen konkrétan: 19:40-kor szállt fel a gép Budapestről, 20:35-kor leszállt, majd a poggyász és az autó átvétele, valamint a szállás elfoglalása után 21:45-kor már egy, a tengertől száz méterre található étteremben adtuk le a vacsorarendelésünket.
Olcsóbb a horvát tengerparton a sör, mint Tihanyban
Déli szomszédunk már jó ideje nem az olcsóságáról híres. Ez már az euró bevezetése előtt is így volt, a közös fizetőeszköz pedig tovább emelte az árakat. Az apartmanok ára egy éjszakára sok helyen 40 ezer forintnál kezdődik, egy éttermi vacsoránál pedig könnyedén ott lehet hagyni 30 ezer forintot. És akkor még nem beszéltünk a bolti árakról.
Az is tévhit, hogy Horvátországban olcsóbb lenne az élelmiszer, mint Magyarországon. Ezt sem a Kauflandban, sem a Plodinében, sem a Lidlben nem tapasztaltuk.
A horvát árak ráadásul uniós összevetésben is gyorsan emelkednek. Áprilisban az infláció 5,8 százalék volt , ami közel háromszorosa a magyar értéknek. Az euró bevezetése kétségtelenül sokat segített a turizmusra épülő horvát gazdaságnak, a GDP növekedése az egyik legerősebb Európában, az inflációs hatások azonban szintén jól láthatók.
Mindezek ellenére mégsem azt éreztük, hogy Horvátország drágább lett volna, mint korábban. Ennek egyetlen oka van: a forint az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött az euróval szemben, ami szinte teljesen lenullázta a horvát infláció hatását a magyar turisták számára.
Az elmúlt három-négy nyár úgy telt el, hogy valahol 400 forint körül volt egy euró. Ez idén már biztosan nem így lesz, június elején 356 forintot adtak eurórt a banközi devizapiacon, ami akárhogy számolunk 10 százalékos erősödést jelent a korábbi szinthez képest. Gyakorlati példával írható le legjobban, hogy mit jelent valójában a forinterősödés annak, aki euróval fizet. A 640 eurós szállásunk 356 forintos árfolyamon számolva 228 ezer forintba került. Ugyanez 400 forintos euróárfolyam mellett már 256 ezer forintos kiadást jelentett volna. Vagyis csak a szálláson közel 30 ezer forintot spóroltunk. És ez nem csak a szállásra, hanem minden egyéb tételre igaz.
Csak pár példa, milyen árakkal találkoztunk:
- egy korsó sör a tengerparton 5 euróba (1780 forint), egy koktél 8 euróba (2850 forint)
- egy napágy bérlése 17 euróba (6000 forint) került,
- éttermekben általában 50 és 70 euró (mintegy 20 ezer 25 ezer forint) közötti összeget fizettünk két főre.
Csak az összehasonlítás kedvéért: két éve a tihanyi strandon 2000 forintot fizettünk egy korsó sörért egy olyan vendéglátóhelyen, ahol egy hamburgerre másfél órát kellett várni. Az erős forint mellett van még egy tényező, amely az Adria felé billentheti a mérleget.
Úgy tűnik, a horvát szolgáltatók felismerték, hogy a turizmus nem kizárólag az árakról és a profitmaximalizálásról szól.
Az éttermekben és a boltokban szinte kivétel nélkül kedves, segítőkész kiszolgálással találkoztunk. Míg a Balatonnál sok helyen diákmunkásokkal próbálják betölteni a munkaerőhiányt, és gyakran az az ember érzése, hogy a személyzet csak túl szeretne lenni a műszakon, addig az Adrián a profizmus jóval hangsúlyosabban jelen van. Ugyanakkor, hogy ne legyünk igazságtalanok a balatoni turizmusból élőkkel szemben, a nyári főszezonban az apartmanárak sokkal barátibbak, a magyar tengernél, mint Horvátországan. Az a szállás, amit 640 euróért béreltünk 6 éjszakára, júliusban már 1000 euró fölött van, emiatt 350-400 ezer forint alatt szinte alig találni apartmant a főszezonban az Adrián. Ezzel szemben rövid keresés után a Balatonnál még júliusban is simán rálelhetünk jó árérték arányban szállásra.
Azonban van még valami, ami komoly fejtörést okozhat a balatoni turizmusnak: a repülőjegyek ára.
Szinte hihetetlen, de oda-vissza egy főre mindössze 17 ezer forintért jutottunk el Dubrovnikba. Még egy nagy feladott poggyásszal együtt is csupán 55 ezer forint volt a teljes repülési költségünk.
Összességében az erős forint, a magasabb szolgáltatási színvonal és az olcsó repülőjáratok olyan új helyzetet teremtenek, amelyre a Balatonnak előbb-utóbb reagálnia kell. Mert ha nem teszi, könnyen lehet, hogy néhány éven belül már nem is lesz kérdés, melyik úti célt választják a magyarok. Jelenleg ugyanis egyre több jel utal arra, hogy a mérleg nyelve az Adria felé billen.
