Malcolm Turnbull kormányfő tegnap jelentette be, hogy egy 3,8 milliárd ausztrál dolláros (3,1 milliárd USD) hitelcsomagot hoztak létre, amelyhez a kabinet nyújt garanciát. A cél, hogy az ország egy évtizeden belül bekerüljön a világ tíz legnagyobb fegyverexportőre közé. A mellé a kormány diplomáciai támogatást is nyújt: a célországokban működő nagykövetségek munkatársait külön képezik majd arra, hogyan segítsék eladni az ausztrál fegyvereket.
A fegyvergyártás fejlesztésének terve nem új keletű: a kormány 2016-ban közölte, hogy 2021-ig 30 milliárd dollárral emeli a katonai költségvetést, a többi között új fregattokat, páncélozott csapatszállító járműveket, vadászgépeket, drónokat és tengeralattjárókat szerez be, méghozzá elsősorban hazai gyártóktól.
Ezzel majdnem megduplázzák a hadseregre fordított összeget, amely az idén 34,6 milliárd ausztrál dollár. A belföldi igények kielégítése mellett megcélozzák az amerikai, kanadai, brit, európai, új-zélandi és közel-keleti piacot is, de a News.com szerint elsősorban nem pusztító fegyvereket ajánlanak majd megvételre, hanem olyan berendezéseket, amelyek hatékonyabbá teszik a katonai műveleteket. Az országban mintegy 300 cég foglalkozik katonai felszerelések gyártásával, Ausztrália azonban nem ad el fegyvert bárkinek: csak olyan országgal köt üzletet, amely nem sérti az ország külpolitikai és stratégiai érdekeit, és nem sérti meg az emberi jogokat sem.
Forrás: AFP PHOTO / TOSHIFUMI KITAMURA
Ausztrália évente 1,5–2,5 milliárd dollár értékben exportál katonai felszerelést, és 2012–16 között a világ huszadik legnagyobb fegyverexportőre volt a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) listája szerint, a piaci részesedése azonban csak 0,3 százalékot tett ki. (Összehasonlításul: a tizedik helyen álló Izrael a piac 2,3 százalékát mondhatja magáénak.) A kivitel több mint fele az Egyesült Államokba irányul, és Ausztrália azt reméli, hogy előnyt kovácsolhat Donald Trump terveiből, amelyek szerint az amerikai katonai költségvetést 716 milliárd dollárra növelik 2019-ben. Az ausztrál további 21 százalékát Indonéziával, 10 százalékát Ománnal bonyolítják le. Az országban gyártják az F–35-ös egyes alkatrészeit, de exportálnak őrnaszádokat a Közel-Keletre és Ázsiába, páncélozott járműveket Japánba és Hollandiába is, a kivitel döntő részét azonban az elektronikai, felderítő- és követőrendszerek, valamint szoftverek adják.
A kormány azt reméli, hogy a katonai fejlesztési program lendületet ad a feldolgozóiparnak és az egész gazdaságnak, amelyet hátráltat a rekordalacsony bérnövekedés. „Ez az egész az ausztrál munkahelyekről szól” – idézte a hírportál Turnbullt. Hiába hoztak létre ugyanis tavaly rekordszámú munkahelyet, a feldolgozóiparban rengeteg állás megszűnt az autógyártás leállítása miatt. 1989 közepén még 1,17 millió embert, a munkaerő 15 százalékát foglalkoztatta ez a szektor, ez tavaly 887 ezer főre, 7 százalékra zuhant le. A hírt nem fogadta mindenki lelkesen. Az ellenzéken kívül elítélték a fegyveripar fejlesztését olyan nonprofit szervezetek is, mint az Amnesty International Australia és a Save the Children.
