A tavalyi évben összesen 9,3 százalékkal csökkent a gazdasági társaságokat érintő megszűnési eljárások száma, aminek köszönhetően a nemfizetési eljárások aránya is tovább mérséklődött.
Közel ezeregyszázzal kevesebb felszámolási eljárás és 4100-zal kevesebb kényszertörlés indult,
ezzel előbbi száma minimálisan haladta csak meg a 6800-at, míg utóbbi megközelítette a tizenkilencezret. Negyedéves bontásban vizsgálva a tavalyi évet, mind a felszámolások, mind a kényszertörlések tekintetében az utolsó negyedév hozta a legrosszabb eredményeket. A felszámolások száma ebben az időszakban 17,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, míg a kényszertörléseké mindössze 7,9 százalékkal csökkent – írja a Bisnode Magyarország Kft. elemzésében.
Forrás: MTI / Rosta Tibor
A csődeljárások száma is további 28 százalékkal mérséklődött, a 2016-os 50 eljárás helyett mindössze 36 cég kezdeményezett csődeljárást maga ellen. A tavalyi utolsó negyedévében ugyanakkor mindössze 4 csődeljárás indult az egy évvel korábban regisztrált 17 helyett – fűzi hozzá a Bisonde.
A végelszámolások száma az elemzés szerint az elmúlt 3 hónapban 44,9 százalékkal emelkedett 2016 azonos időszakához képest,
így éves szinten 17,5 százalékkal több vállalkozás kezdeményezte ily módon megszűnését. Ezzel a végelszámolás maradt a második legnépszerűbb megszűnési mód évi 10 148 eljárással. Ez az eljárástípus 2015-ben volt a legkevésbé gyakori, majd 2016-ban 9,8 százalékos emelkedést követően 8640-re növekedett.
A csődök és a felszámolások számának további csökkenése pozitívan hatott a Bisnode Bedőlési Index (BBI) értékének alakulására is. A BBI mutatószám az elmúlt 12 hónap során indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. Bár a működő cégek száma évről évre csökken, a nemfizetési eljárások számában tapasztalható szignifikáns csökkenésnek köszönhetően a BBI értéke 0,2 százalékponttal 1,33 százalékra mérséklődött a tavalyi évben. Ugyanakkor a felszámolási eljárások utolsó negyedéves megugrásának tudható be, hogy az év második és harmadik negyedévében még ennél is alacsonyabb, 1,29 illetve 1,27 százalékos BBI-t mértek. Ugyancsak kiemelendő, hogy a 2014-ben mért 3,24 százalékos BBI-hoz képest három év leforgása alatt közel hatvan százalékkal mérséklődött a nemfizető cégek aránya – áll az elemzésben.
Több iparág is kockázatossá vált
Nem csak az országos bedőlési index csökkent az elmúlt egy évben, a legtöbb ágazatot ugyanez a tendencia jellemezte. Öt iparág kockázatossága növekedett, kettő pedig stagnált, ugyanis a bedőlési index változása nem érte el a fél ezreléket. Összesen tizenegy tevékenység zárta az évet 1 százalék alatti bedőlési aránnyal, a tízes listában szereplő ágazatokon felül a művészet, szórakozás, szabadidő tevékenység ért el ilyen jó eredményt, miután az elmúlt évben 0,15 százalékponttal mérséklődött ebben az iparágban a mérőszám.
A legkockázatosabb ágazatok az élelmiszeripar, közel 2,4 százalékos BBI értékkel, valamint a gépjárműipar 2,3 százalékkal.
Az elmúlt időszak legkockázatosabb iparágának számító vendéglátóipar a tavalyi év folyamán elvesztette vezető helyét, és 2,23 százalékkal visszacsúszott a harmadik helyre a kockázatos ágazatok versenyében. Az építőipar kockázatossága 0,35 százalékpont javulást követően 2 százalék alá csökkent egy év leforgása alatt, így már mindössze a hatodik legkockázatosabb iparág. A legkockázatosabb tevékenységek közül négyben – a közigazgatásban, az élelmiszeriparban, a fémiparban és a textiliparban is – növekedett a kockázatosság 2016-hoz képest.
Csongrád megye veszélyes terület
Az országos bedőlési index mérséklődése a megyei szintű bedőlési indexek alakulásában is érezteti pozitív hatását, ám még így is találkozhatunk 2 százalék körüli BBI-okkal a keleti régió egyes megyéiben. A 2016-os 4 százalék körüli bedőlési aránnyal még kiugróan kockázatosnak számító Heves megye tavaly 2,05 százalékra javult, ezzel a második legkockázatosabb területnek számít.
Forrás: Bisonde Magyarország Kft.
Talán még ennél is nagyobb meglepetés, hogy egy év leforgása alatt Csongrád megye a legkevésbé kockázatos megyéből a legkockázatosabb lett, ugyanis a 2016-os 0,97 százalék helyett 2,08 százalékos BBI értékkel zárt. A harmadik legkockázatosabb megye Hajdú-Bihar lett, míg Békés megyének sikerült 2 százalék alatt tartania a bedőlési arányt. Érdekesség, hogy a keleti régió nagy ipari központjainak vonzáskörzetében a BBI indexek értéke elérte a nyugat-magyarországi szintet. Igaz, ez nem újkeletű jelenség, hiszen ezek a közigazgatási területek már korábban is jobban teljesítettek, de nem tudták elérni a nyugati megyék szintjét.
