Az európai jelentőségűnek szánt projekt felelős vezetője, Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkuszt igazgató miniszteri biztos a Világgazdaságnak elmondta, hogy olyan különleges, attraktív épületet terveznek, amely Budapest egyik emblematikus pontja lehet. A látványtervet készítők buborékszerű, üvegből készült épületet álmodtak meg. A gömb belsejében a nagyobb területet az 1500 férőhelyes, minden modern technikai megoldással felszerelt cirkusz foglalja majd el. Mellé múzeum épül, valamint módszertani kutató és cirkuszpedagógiai oktató központ, gyakorlótér, és a fellépők számára égetően hiányzó kulturált szállások is helyet kapnak az épületegyüttesben. A tervek szerint oda költözne a szakképző intézmény, illetve az artistaképző főiskola is. (Utóbbi egyelőre nem létezik, egyetemi rangra csak a korábbi színház- és filmművészeti főiskolát és a táncművészetit emelték.)
Fotó: Kallus György
Európában egyedül a Fővárosi Nagycirkusz üzemel egész évben, heti nyolc előadással, havi 30 ezres nézőszámmal. Ez olyan gigantikus teljesítmény, amilyennel máshol nem is próbálkoznak, az európai cirkuszokat befogadó épületekben a holt szezonban koncertek és színházi előadások kapnak helyet – hangsúlyozta Fekete Péter, rámutatva a budapesti intézmény eredményességére.
A Városligetben 1,5 ezer fős nézőteret töltenek meg hetente nyolcszor, még hétköznap is legalább kétharmados, de nem ritkán telt házas előadással.
A Fővárosi Nagycirkusz fellépőinek 80 százaléka, a nézőinek pedig egyharmada külföldi, így évente több mint százezer turistát szórakoztatnak. Az évente négy új műsorból álló repertoárhoz szerződtetett művészek évekig tanulnak be egy teljesen új produkciót, amellyel aztán 5-8 évig járják a világot. Budapest szerepe egyre meghatározóbb a kontinens cirkuszművészetében, ezt erősíti az itt zajló elméleti és gyakorlati oktatás, az új cirkuszpedagógiai képzések és az 1971-ben épült városligeti épületet felváltó új cirkusz grandiózus terve.
Fekete Péter hangsúlyozza:
a mögöttük épülő Biodóm miatt sincsenek kényszerhelyzetben, nem kell sietősen elhagyniuk a mostani helyüket.
Éppen ezért van esélyük arra, hogy megtalálják a tökéletes, minden szempontnak megfelelő helyszínt, és elkészülhessen az építészeti terv is hozzá. A miniszteri biztos határidőt nem akart szabni, csupán azt mondta, hogy amint megvan a megfelelő telek, onnantól számítva mintegy három-négy éven belül el fognak költözni. Azt viszont nem titkolta, hogy a Nemzeti Színház építéséhez hasonló nagyságrendű és horderejű beruházás helyszínéül a Margit-sziget északi csücske, a Blaha Lujza tér, a Lehel tér, a Városligeti fasor és a Podmaniczky utcai MÁV-terület éppúgy górcső alá került, mint magántulajdonban lévő foghíjtelkek Kelenföldtől a Népligetig és még tovább.
Pontosabb információt a spekulációk elkerülése érdekében nem közöl Fekete Péter, hiszen egy kiszemelt telek helyének idő előtti nevesítése nyomán azonnal megugrana annak árfolyama.
Egyelőre annyi tudható, hogy a Liget Projekt tervezői nem számolnak a cirkusszal a Városligetben. Miután a cirkusz évente csaknem 400 ezer nézőt vonz, a kiválasztási szempontok között elsődleges helyen szerepel a jó megközelíthetőség, miközben az új Nemzeti Cirkuszművészeti Központ megjelenése bármelyik városrész értékét és jelentőségét növeli majd. Ennél azonban többre számít a miniszteri biztos, aki szerint minden esély és tudás adva van ahhoz, hogy Európa vezető intézményévé váljon új helyén a Fővárosi Nagycirkusz.
