A Paksi Atomerőmű blokkjainak tavalyi, 91,9 százalékos rendelkezésre állása is igazolja, hogy reálisak a két, építendő blokk kapcsán várt, szintén magas mutatók. Ráadásul Paks II. e számai még jobbak lesznek, hiszen a blokkjait a fűtőelemcsere miatt elég lesz 18 havonta leállítani, míg a ma működő erőmű nemrég állt át a 15 hónapos üzemanyag-ciklusra. Ez szintén segít eloszlatni a Paks II. majdani, magas rendelkezésre állására vonatkozó kételyeket – mondta Aszódi Attila, a Paks II. beruházásért felelős államtitkár a Napi.hu és a Noguchi pénteki energiakonferenciáján.
Ausztria nemrég megtámadta az Európai Bizottságnak azt a döntését, amelyben a testület végleg jóváhagyta a két új nukleáris blokk létesítésére vonatkozó magyar tervet.
– jelentette ki Aszódi Attila. Azonban az EU minden tagországának joga van magának döntenie az energiapolitikájáról, mégpedig azért, mert eltérőek az energiatermelési adottságaik is. Ám az osztrák panaszt az államtitkár energiapolitikai megfontolásból is teljesen megalapozatlannak tartja, több okból, főként, mert az ausztriai termelés 43 százalékát a folyókon végigtelepített vízerőművek adják, az ország 12 szivattyús-tározós erőművével együtt pedig már az 55 százalékát adja a vízenergia az osztrák áramtermelésnek. Ám Magyarországnak nincsenek ilyen adottságai, hiszen híján van a nagy esésű folyóknak és az Alpokhoz hasonló, magas hegyeknek. Ausztria a víz mellett nagyban támaszkodik a földgázra, és van 2500 megawattnyi szélerőmű kapacitása. Bár az utóbbi nagyobb a Paksi Atomerőművénél, az osztrák szélkerekek az alacsony rendelkezésre állásuk miatt harmadannyi áramot sem adnak, mint Paks.
A két új blokkhoz mintegy 6000 engedély megszerzése szükséges.
Ebből több mint 300-at már megszerzett a kivitelező, és ezek közé tartozik köztük az alapvetőek többsége – ismertette Aszódi Attila. Elmondta, hogy a 2017 márciusában megszerzett telephely-engedélyhez szükséges vizsgálat fő eleme a nyolcmilliárd forintba került földrengés-hatásvizsgálat volt, amely három fő veszélyforrásra összpontosított. Ezek a vízszintes elmozdulással járó megrázás, a talajfolyósodás, végül a törésvonal melletti elmozdulás kapabilitása, vagyis arra való képessége, hogy ártson a biztonságnak. A vizsgálat során 8 nagy mélységű fúrással hatoltak le az alaphegységig, de sor került több mint 100 sekélyfúrásra és több mint 16 ezer laboratóriumi elemzésre is. Az engedély megszerzéséhez a nemzetközinél jellemzően szigorúbb elvárásoknak kellett megfelelni, így például 100 éves gyakoriságra kellett a veszélyforrásokat értékelni. Sok más országban megelégszenek a 10 ezer éves visszatérési idővel.
A vizsgálat eredménye szerint 100 ezer évente a legnagyobb rázás 0,34 G (gyorsulás) lehet a felszínen. A most működő blokkokat 0,24 g-re tervezték, a közeli országokban működőket jellemzően 0,1-0,2 G-re a nyugat-európaiakat pedig ennél is kisebbre. A Duna közelsége miatt viszont bizonyos esetekben lehet esélye a talajfolyósodásnak, de a talaj jellemzői megváltoztathatóak például talajcserével, cölöpözéssel vagy altalaji cementezéssel. Végül az, hogy az erőmű közelében vetőzóna van (a Dunaszentgyörgy-Harta vető), 30 éve ismert, de a korábbi vizsgálatok nem tárták fel, hogy a zóna aktív volt-e az elmúlt tízezer évben. A mostani vizsgálat szerint volt kis mértékű aktivitás, de a vető nem képes számottevő földmozgást előidézni. „Vagyis a vető megléte nem zárja ki a telephely alkalmasságát” – szögezte le az államtitkár. Egyúttal felhívta rá a figyelmet, hogy bár a földrengésbiztonságot firtató kérdések „időn túliak” voltak, mert az engedély kiadása után születtek. A kérdések feltevői azonban így is megkapták a válaszokat, amelyek már az engedélyek kiadása előtt a rendelkezésre álltak. „Lehet, hogy a bírálók most ébredtek, de mi nem” – lehetett olvasni ekkor Aszódi Attila kivetített prezentációjában.
Az államtitkár reagált Paks II. hitelmegállapodását, illetve a hitel előtörlesztését érintő észrevételekre is. Emlékeztetett, hogy 2014 elején két államközi szerződés született Oroszországgal: egy a két új blokk létesítéséről, egy pedig arról (három hónappal később), hogy az orosz fél legfeljebb 10 milliárd eurós hitelkeret nyit beruházáshoz. A pénzből a kiadások 80 százaléka fedezhető, a felvett hitelt 30 évig lehet törleszteni. Fontos – és ez a vonatkozó törvényben bárki által elolvasható –, hogy a hitelszerződésben nem kölcsön felvételről, hanem hitelkeret rendelkezésre állásáról van szó. Ha hitelt veszünk fel, annak a paraméterei fixek, a kamatnak egyetlen változó eleme sincs. Nincsenek a hitelnek további költségei sem. A törvény 10. cikkelye rögzíti az előtörlesztés feltételeit is. Előtörlesztésre bármikor sor kerülhet, mégpedig névértéken, további díjak nélkül. Mindezt Aszódi Attila további biztonsági hálóként értelmezte, hangsúlyozva, hogy
a piacon ekkora összeget 30 évre senki nem ad, ráadásul ilyen kedvező kamatok mellett.
A hitel kamata 3,95 százalék az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de legfeljebb 2026 március 15-ig. A kamat az ezt követő, első 7 évben 4,50 százalékos, a másodikban 4,80 százalékos, az utolsóban 4,95 százalékos lesz. A piaci kamatok magasabbak (5-6 százalékosak) voltak annál, mint amit a magyar-orosz megállapodás rögzített.
A beruházás idei fő feladatai a felvonulási épületek megépítése és a létesítési engedélykérelem elkészítése. A kérelem beadása az év második felére várható.
