Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő.
Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást
- szólt a tárca indoklása. A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly ősszel jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet.
Az elmúlt hetekben nagyon körültekintően megvizsgáltuk ezt a lehetőséget, és arra a következtetésre jutottunk, hogy rendelkezésünkre állnak a szükséges jogi alapok
- hangsúlyozta az APA osztrák hírügynökségnek a 2017-es választásokon győztes Osztrák Néppárt környezetvédelmi minisztere, Elisabeth Köstinger. Az atomenergia „nem fenntartható energiaforma, és az éghajlatváltozásra sem válasz” – tette hozzá a tárcavezető, kiemelve, hogy kész küzdeni álláspontjáért.
Ausztria azt fogja megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja-e a bizottság döntése. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az atomenergia támogatása csak ebben az esetben fogadható el. A bizottsággal szemben a bécsi kormány nem fogadja el a budapesti kabinet érvelését, és úgy véli, hogy Magyarország más forrásokból is tudná fedezni energiaszükségletét.
Ausztria szerint a közbeszerzési pályázat kiírásának hiánya is gondot jelenthet Paks II. esetében.
Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be semmítési kérelmét a bíróságnak.
Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, mert közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről.
Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, s tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.
Jelenleg az Európai Unióban 14 ország használ atomenergiát. A 14 országban 129 nukleáris reaktor működik, átlagéletkoruk 30 év. Tíz tagország tervezi új atomerőmű építését, közülük háromban (Finnország, Franciaország, Szlovákia) építés alatt áll 4 reaktor, ugyancsak három országban (Finnország, Magyarország, Egyesült Királyság) pedig engedélyezési fázisban van új atomerőmű-építés. További öt országban (Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia) áll előkészítés alatt hasonló projekt – írta 2017-es jelentésében az Európai Bizottság.
Egy ilyen kereset indításának nincs halasztó hatálya a munkákra vonatkozóan – értesült jogi forrásokból a Világgazdaság. A jelenlegi keresetben nem Magyarországot, hanem az Európai Bizottságot perlik az osztrákok.
A kormány továbbra is kitart a beruházás mellett
A benyújtani kívánt osztrák kereset hírére közleményben reagált a Miniszterelnökség, amely szerint
a paksi atomerőmű a garanciája annak, hogy a magyar lakosság és vállalkozások áramellátása hosszútávon is olcsó, kiszámítható, és biztonságos legyen.
A kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett, amely az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik – jelentette ki a tárca. A közleményben kiemelték, az osztrák fél bejelentése várható volt, hiszen az osztrák állam antinukleáris hozzáállása már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is tetten érhető volt, amikor a brit beruházás állami támogatását jóváhagyó döntés tárgyában az Európai Bizottság ellen pert indított.
A Miniszterelnökség közleményében leszögezte:
Magyarország átláthatóan járt el és jár el a bővítéssel kapcsolatban, erről minden információt megoszt az osztrák illetékesekkel valamint Ausztria lakosságával, és minderre a továbbiakban is nyitott.
Kiemelték, hogy az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága „best practice”-ként, vagyis követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, és ugyanígy jó gyakorlatnak azonosította azt az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. Emellett Ausztria is megállapította már, hogy a felek együttműködése az eljárás során hatékony volt:
Bécsben nagy lakossági érdeklődés mellett zajlott a Paks II. beruházás környezeti hatásairól szóló konzultáció 2015 őszén. A bécsi közmeghallgatáson Magyarország minden felmerült kérdésre választ adott.
A Miniszterelnökség közleménye zárásaként felidézte, a Paks II. projekt több mint 300 engedéllyel rendelkezik már, jelenleg a létesítési engedélyezési dokumentáció összeállítása zajlik.
A bírósági eljárás megindítása nincs hatással a brüsszeli jóváhagyásra, az osztrák kereset nem bír halasztó hatállyal, így a Paks II. projekt munkálatai zavartalanul folynak tovább
– jelentették ki.
https://www.vg.hu/vallalatok/novekedett-turbinahaz-epitesi-koltsege-2-756905/
