Ausztriában 2016-ban durván hatszor akkora volt az építőipar teljesítménye, mint Magyarországon. Ausztria vagy Csehország nagyságrendileg hasonló méretű országok, mint Magyarország – ezért velük érdemes összevetni az ágazati adatokat. Ha azt nézzük meg, hogy ezt mennyi emberrel értük el, nagyobb a probléma, hiszen például Ausztria körülbelül ugyanannyi foglalkoztatottal ért el hatszor nagyobb termelési értéket 2016-ban, mint Magyarország. Csehország teljesítménye értékét tekintve körülbelül háromszorosa a magyarénak, míg a foglalkoztatottak száma csak durván másfélszer annyi.
„A legnagyobb probléma a hatékonyság” – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Az elmúlt 10 évben az építőipari szolgáltatásokra, kapacitásokra alig volt szükség, így a fizetőképes kereslet megjelenése „időzavarba” hozta a magyar építőipart, ennek megfelelni egyik évről a másikra nagyon nehéz eleget tenni a kereslet növekedésének – tette hozzá.
Fotó: Kallus György
Koji László szerint most olyan piaci helyzet állt elő, ami ki fogja kényszeríteni a magyar építőipartól azt a javulást a hatékonyságban, amire szükség van – a KSH adatai szerint folyamatosan, hónapról hónapra nő az ágazat hatékonysága.
Az építőipar értéke mintegy 2500 milliárd forintot tett ki tavaly, ami közel 30 százalékos növekedést jelent éves szinten.
Ilyen körülmények között különböző árindex változások vannak: a múlt évben az építőipar árai összességében 5,2 százalékkal, a lakásépítéseknél pedig 10-12 százalékkal nőttek. Hozzátette, hogy a négyzetméterárak ennél nagyobb mértékű emelkedésért viszont már nem az építőipar a felelős.
Az ágazat elmúlt tíz évéről kiemelte, hogy az első öt évben majdnem 80 ezer embert voltak kénytelenek elengedni az építőipari cégek, amelyek az elmúlt öt évben pedig 60 ezret fölvettek – ugyanakkor ezen foglalkoztatottak többsége nem szakember, hanem „be sem tanított szakmunkás”.
A rendszerváltáskor a legjobb szakmunkásokból csináltak kényszervállalkozókat, ők most 65 évesek – mondta az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a szakirodalom szerint az első generációváltás harmada nem szokott sikerülni. Azaz arra kell felkészülni, hogy a vállalkozások száma csökkenni fog: a közepes és nagyobb cégeknek fel kell majd szívják a tehetséges szakembereket.
Az elmúlt években összesen 350 ezer új lakásnak kellett volna épülnie, helyette 150 ezer épült. 400 ezret kellett volna felújítani, de csak 150-180 ezret újítottunk fel
– sorolta Koji László. Szerinte a lakásügy Magyarországon fontos terület, hiszen ezzel a lakosságot is bevonjuk a termelésbe, mert a nemzeti jövedelmet ingatlanfejlesztés is növeli. Mindezt a kormányzati székekből is látni kell – tette hozzá, kiemelve, hogy például az 5 százalékos áfa szerinte mindenkinek jó.
A magyar építőipar ott tart, hogy igen jelentős béremeléseket valósított meg: tavaly 13,1 százalékkal nőttek a bérek az ágazatban, ami magasabb a 12,9 százalékos nemzetgazdasági átlagnál. Ebből is látszik, hogy az igényekhez képest nagyon lassan zárkózik fel az ágazat, hiszen a versenyszférában is 11,6 százalékkal nőttek a bérek.
Ez Koji László szerint óriási hátránya az építőiparnak, hiszen ha továbbra sem erősen zárkózik fel, rossz lesz az ágazat megítélése, ezért kevesebben választják majd, kevesebben szeretnének majd az építőiparban dolgozni.
Az ÉVOSZ felmérése szerint az üzleti tevékenységet leginkább a szakemberhiány (86 százalék) hátráltatja, ezt követi a kapacitás hiánya, elavultsága (35 százaléka), valamit a magas adminisztrációs terhek (34 százalék).
