Néhány klikkre a 3D-s jövőképtől

Futurisztikusnak tűnik, de a megvalósulás határideje nagyon is közeli: 2019 végére, vagyis a tervezett határidőre befejeződhet a Lechner Tudásközpontban folyó munka: Magyarország teljes ingatlantérképe és az összes kapcsolódó adat felkerül a világhálóra. Mint Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a magyar elektronikus közműnyilvántartás, az e-közmű-fejlesztés olyan remekül sikerült, hogy annak know-how-ja iránt Svédország és Csehország is érdeklődik, mert technológiai és szabályozási oldalról átvennék azt. Az e-közműben ma már az országban működő több mint 450 magán-, önkormányzati és állami közművezeték-üzemeltető naprakészen szolgáltatott adatai elérhetők, ami nemcsak az építkezések, illetve az ingatlanfejlesztések előkészületeit rövidíti le és teszi egyszerűbbé, de a közműszolgáltatók munkáját is segíti.

Tavaly nyár óta már 35 ezer közműnyilatkozatot állítottak ki az e-köz-

mű segítségével. Hamarosan finisel az a mobilapplikáció-fejlesztés is, amely közműdetektorként alkalmas lesz arra, hogy egy adott munkaterületen dolgozó markológép vezetője lássa, hol és milyen vezetékek húzódnak. A közművezetékek átvágásával súlyos anyagi kárt okoztak eddig a szinte szó szerint sötétben tapogatózó munkások. A területrendezés és -fejlesztés, valamint a településrendezés és -fejlesztés az építésügy teljes elektronizációja révén új dimenzióba kerül, aminek első lépése, a településszintű adatokat magában foglaló TEIR feltöltése 2000-ben kezdődött el. Az ÉTDR keretében 2013-ra lett az építésügyi eljárás teljes folyamata elektronizálva, azóta van e-építési napló és e-tanúsítás is. Mint Both András elmondta: az eljárás elektronizálásával párhuzamosan a Lechner azon dolgozik, hogy az adatokat szolgáltatásszemléletűen adja át az állam mint adatgazda az ügyfeleknek. Hamarosan egyetlen helyrajzi szám megadása alapján mindent láthat a rendszerben kereső, ami az adott ingatlannal kapcsolatos és publikus adat.

A folyamatosan kiépülő és elérhetővé váló adatbázisban például az energetikai tanúsítvány minősítéséről is informálódhat már most is bárki, aki egy adott épület vagy egy épület lakásai iránt érdeklődik – amennyiben ott készült már 2013 óta valamelyik ingatlanra tanúsítvány. Aki pedig telket keres, már azelőtt tájékozódhat majd a kiszemelt ingatlan tényleges méretéről, beépítési lehetőségeiről, esetleges régészeti feltárási kötelezéseiről, az ott futó közművezetékekről, talajmechanikai viszonyokról és minden másról, mielőtt megvenné azt. Óriási segítség és megtakarítási lehetőség lesz ez mindenkinek, akinek most minden egyes hatósághoz és szolgáltatóhoz egyesével kell elmennie, és beszereznie a tervezett építéssel kapcsolatos kötelező engedélyeket és nyilatkozatokat. A CSOK-os építkezők egy része is most döbben rá, illetve retten el amiatt, hogy milyen hosszú és bonyolult eljárásrendet kell végigjárnia, vagy valakinek több százezer forintot fizetnie azért, hogy ezt megtegye helyette. Az e-építési napló bevezetésével az építkezés a munkaterület átadásával már nyomon követhetővé vált, miután abban naprakészen be kell vezetni minden elvégzett munkálatot. Ma még napi probléma viszont, hogy miközben évek óta a legtöbb építész három dimenzióban tervez, a hatósági folyamat két dimenzióban „gondolkozik”.

BIM-boom

Az elektronizációval hatalmasra nyílik a kapu a BIM, vagyis az épületinformációs modell alkalmazása előtt. Csak néhány klikkre vagyunk attól, hogy – akárcsak Szingapúrban, ahol 3D-s modell készült a városról – akár egy árnyékolásvizsgálatot is el lehessen online végezni, azt kutatva például, hogy egy adott lakásba hány órán át süt be valójában a nap, mondjon bármit is az ingatlanos. Határ a csillagos ég, a digitalizáció, azaz a proptech a teljes ingatlan­piacot behálózza majd.