Hogyan észszerűsíthető a vasúti árufuvarozás egyik szegmense, az úgynevezett egyes-kocsi-forgalom, mit kíván e téren tenni a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület?
A Hungrail március 20-án hozta létre e feladatra munkacsoportját a pályahálózat-működtetők és a vasúti árufuvarozásban érdekelt tagvállalatainak felhatalmazásával. A munkát a MÁV Zrt. és a Rail Cargo Hungaria (RCH) vezeti, a cél a teljes vasúti egyeskocsi-forgalom revitalizációja és a szükséges beavatkozási pontok összehangolása. A szakemberek egy más országokban már hatékonyan működő, új céltámogatási rendszert dolgoznak majd ki, egyeztetve az illetékes kormányzati szervekkel. A munka magában foglalja a rendszer bevezetésének szabályozási és technikai előkészítését, az új működési modell bevezetése után pedig a tapasztalatok értékelését és finomhangolását. Terveink szerint először a 2020-as költségvetésben jelenhetnek meg az új elgondolások, tekintettel az uniós jóváhagyások időigényére. A folyamatot a közlekedésért felelős tárcának kell menedzselnie.
Ma az országban hány egyes kocsit kezelnek a vasúttársaságok, és ennek mekkora része a kizárólag belföldi szállítás?
Az egyeskocsi-forgalom éves szinten 12 millió tonna, míg a teljes hazai szállítási volumen 51-53 millió tonna, vagyis 22-24 százalékról beszélhetünk. Ennek egy része csak belföldi, és áruféleségenként jelentős a szórás. A teljes hazai vasúti áruforgalom közel 80 százaléka nemzetközi irányultságú, a szórt forgalmak esetén ez a nemzetközi arány 60-70 százalék körüli, tehát a belföldi szállítás 30-40 százalékra tehető.
Hogyan hatna a tervezett munka az ország gazdaságára?
A Rail Cargo Hungaria és a GYSEV Cargo hazai teljes vasúthálózaton nyújtott egyeskocsi-szolgáltatásának meghatározó szerepe van a vidék felzárkóztatásában, a kkv-k versenyképességének erősítésében, valamint a stratégiai jelentőségű nagyvállalatok, például az erőművek, az acélművek, az erdészetek és az olajfinomítók működéséhez szükséges alapanyagok szállításában. Évente 12 millió tonna áru, az éves vasúton fuvarozott árumennyiség közel negyedének szállítása történik vasúton szórt, azaz hazai és nemzetközi küldeményes forgalomban. Ez közel 700 vállalkozás közvetlen vasúti kiszolgálását jelenti, megteremtve számukra a bekapcsolódás lehetőségét a hazai és a nemzetközi vérkeringésébe. Az általunk javasolni kívánt rendszer állami oldalról alacsonyabb összköltséggel működtethető, mint esetleges megszűnése esetén a más közlekedési móddal történő árutovábbítás. Számításaink szerint például a szegmens kiesésével plusz háromszázezer kamion megjelenése a közúti karbantartási és felújítási költségek jelentős növekedésével jár. Emellett a mintegy 2,3 millió tonna veszélyes áru szállításának esetleges közútra terelődése fenygetést jelenthet a lakosságra is, mert a kamionok a falvaikon, városaikon mennének keresztül. Azaz az egyeskocsi-forgalom életben tartásával fenntartjuk és növeljük az állampolgárok biztonságát is.
Forrás: VG
Milyen konkrét lépésekre lesz szükség a szegmens megerősítése, a hatékonyság növelése érdekében?
A következő területek megújítását tűztük ki célul: a vasúti infrastruktúra fejlesztése, azon belül a hozzáférési pontok növelése és hálózatba kapcsolása, a gördülőállomány, eszközpark korszerűsítése, a digitalizációs újítások elterjesztése, a technológiai folyamatok felülvizsgálata, egyszerűsítése, továbbá új, támogató szabályozási környezet kidolgozása, mint például céltámogatási rendszer bevezetése, externális költségek számszerűsítése.
Mennyire alkalmas a hazai vasúti infrastruktúra a mostaninál jóval több egyes kocsi kezelésére?
A törzshálózat kapacitása a tervezett beavatkozások – azaz a jelenlegi 20 százalékos piaci részesedés 35-40 százalékosra emelése – esetén is alkalmas a megnövekedett forgalom lebonyolítására, de természetesen szükség van bizonyos hálózati elemek felújítására, fejlesztésére. Közforgalmú rakodóvágányokat, iparvágányokat, áruforgalmi terminálokat kell létesíteni, illetve felújítani, valamint fejleszteni a csatlakozó és összekötő vágányokat. A forgalom növekedése által jobban ki lehet majd használni a tetemes uniós forrásokkal felújított vasúti pályahálózatot, és megkezdődhet a rossz állapotú, kamionoktól terhelt közúthálózat, például az M1-es autópálya részleges tehermentesítése.
Hogy állunk az egyes kocsik kezelése terén a szomszédos-rivális országokhoz képest?
Azokban az országokban sikerült fenntartani és tovább növelni a piaci részesedést, ahol új alapokra helyezték az egyeskocsi-forgalom működését. Mi is ezt a modellt szeretnénk követni.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatják
