Meghiúsult a Csepel Holding június 11-i közgyűlésén elhatározott alaptőke-emelés, miután annak első részletét a kötelezettséget vállaló részvényes, a gépgyártóban 21,35 százalékkal tulajdonos szingapúri illetőségű magánszemély, R. Kalaichelvan a vállalt határidőre felszólítás ellenére sem fizette be.
Nagy meglepetés azért nem érhette a Csepel közzétételeit rendszeresen böngésző befektetőket, hiszen a társaság már július 11-én arról tájékoztatott a BÉT honlapján, hogy az ominózus közgyűlésen megszavazott alaptőke-emelés során kibocsátandó új részvények értékének 25 százalékát R. Kalaichelvan az első, július 9-i határidőre nem fizette be. Emiatt az alaptőke-emelés bejegyzése iránti kérelmet a Csepel már elő sem terjesztette.
Az alaptőkét zárt körben 60 millió forinttal emelték volna meg oly módon, hogy 400 ezer darab 150 forint névértékű törzsrészvényt bocsátottak volna ki, darabonként 700 forintos áron, vagyis 280 millió forint friss tőkéhez juthatott volna a társaság.
Az alaptőke-emelés előzménye, hogy a 2017. december 31-i mérleg- és eredménykimutatásban a befektetett eszközök között a százszázalékos tulajdonú leánycég, az Excel Csepel Kft. értékét nulla forintra értékelték le, miután a leányvállalat még futó projektjeinek eszközeire százszázalékos értékvesztés elszámolását írják elő a számviteli szabályok.
Az egyik a Distributed Generating Companyvel közös turbinaprojekt, melynek összege 185,5 millió forint volt. Az üzletet még 2016 februárjában kötötték az orosz partnercéggel, három és fél éves szállítási határidővel. Az Excel Csepel és a Distributed Generating Company közötti érvényes szerződés értelmében 362 millió dollár értékben 330 kW-os áram- és hőtermelő gázturbinákat szállítanának ebben az időszakban az orosz állami vasútnak.
A projekt finanszírozásához az Eximbank 269 millió dollár hitelt hagyott jóvá, ám az Orosz Államvasutak rejtélyes okokból máig húzódozik attól, hogy nyilatkozzon a projekt tovább haladásáról és a hitelfeltételek elfogadásáról.
Bármily ígéretesnek tűnik is ez az évek óta húzódó ügylet, immár veszélyezteti a társaság tőkehelyzetét. Az Excel Csepel árbevétele nagymértékben visszaesett, miközben dolgozóinak létszámát magasan tartotta a jövőben várható nagyobb volumenű munkák reményében.
A másik „nullás projekt” – 128,5 millió forintos leírt összeggel – az immár öt éve húzódó dubaji ügy: elvben a 72 emeletes Al Hikma toronyban épít automatizált parkolót az Excel Csepel, s bár az épület már egy éve is 95 százalékban készen volt, a parkoló nélkül nem kaphat használatbavételi engedélyt. Hír azonban továbbra sem érkezett az ügy állásáról. Mindenesetre a Csepel Holding optimizmusa töretlen: a cég eddig még nem mondott le a két projektről, a leányvállalat eszközeinek nullára írását csak időlegesnek tartja.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
