Az előzetes várakozásoknak megfelelően tegnap, késő délután megállapodott egymással a 2019-es béremelés mértékéről a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. és a munkavállalókat képviselő Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ). A szervezet elnöke, Janik Tamás az alku aláírását követően a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy maximálisan elégedettek az elért eredménnyel és a munkáltató hozzáállásával is.
Ugyanakkor a teljesítménybónuszt 24 százalékról 15 százalékra csökkentették, a magyarázat szerint ez teremtette meg az alapbéremelés és a lojalitási prémium financiális hátterét. Kivezették a lakástámogatási, a gyermekszületési, a házasságkötési és az iskolakezdési juttatásokat is. Nem nyúltak viszont a cafeteriakerethez, amely bruttó 450 ezer forint éves viszonylatban – a juttatás SZÉP-kártyára és készpénzes kifizetésben is kérhető.
Termelésmentes munkanap lesz nagyszombaton, szenteste napján és szilveszterkor is. A 400 órás rendkívüli munkavégzés csak a szakszervezettel egyeztetve rendelhető el.
A hatvani Bosch mintegy hétezer főt foglalkoztat, az ÉTMOSZ-nak 1500 tagja van. A bértárgyalások tavaly novemberben kezdődtek, a megállapodás 17 fordulót követően jött létre.
Fokozódik a helyzet Debrecenben is
Kétórás demonstrációt tartott a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) tegnap délután Debrecenben, a Teva gyógyszergyár előtt. Az üzem munkavállalóinak érdekképviseletét ellátó szervezet a munkáltató által adott, szerinte elfogadhatatlan bérajánlás miatt tiltakozott a kapukon kívül, miközben a gyárban a tüntetés ideje alatt is zavartalanul zajlott a munka. Székely Tamás, a VDSZ elnöke a Világgazdaságnak elmondta: a tárgyalások folyamatban vannak, van remény a megállapodásra. A szakszervezet átlagosan két számjegyű, fix összegű fizetésemelést akar kiharcolni 2019-re, miközben a munkaadó teljesítményalapú ösztönzősávok kialakítását szorgalmazza. Mint fogalmazott, a munkabeszüntetés még a jövő zenéje, ám a VDSZ megkezdte a dolgozók körében a sztrájkhajlandóság felmérését.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható