A Mercedes és a BMW sem fordít hátat

A Mercedes és a BMW is eldöntötte, hogy Magyarországon épít gyárat, ezeket a beruházásokat pedig véghez is viszik – így kommentálta a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) ügyvezető főtitkára, Kilián Csaba azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a két német óriásvállalatnál kérdésessé váltak a magyar fejlesztések. Rámutatott, hogy a globális autóipar számos változás előtt áll, ezek pedig magukkal hozzák a költséghatékonyság és a versenyképesség javítását is. „A technológiai váltás, a környezetvédelmi szabályozó rendszerek, valamint az európai, amerikai, ázsiai piacok teljesítménye mind befolyásolja a termelést. Azt, hogy ezek miatt kivárunk, esetleg lassabb ütemezésre állítunk át egyes projekteket, természetesnek tartom” – mondta. A Mage főtitkára arra is emlékeztetett, hogy mind a Mercedes kecskeméti bővítését, mind a BMW debreceni megjelenését megalapozott döntések előzték meg, amelyek nem néhány évre szólnak, hanem két-három évtizedre. Ezért szerinte a Daimler élén esedékes vezetőváltás sem fogja érinteni a cég magyarországi terveit. „Ha lesz is restrikció, nem valószínű, hogy a friss fejlesztésekre vonatkozna. Tudomásunk szerint Kecskeméten és Debrecenben is zajlanak az előkészületek, a BMW már a toborzást is megkezdte, nincs szó leállásról.”

Várkonyi Gábor autóipari szakértő szerint már önmagukban a projektek csúszásáról beszámoló híreknek sem biztos, hogy van valóságalapjuk. Felvetését részben arra alapozza, hogy a sokat emlegetett költséghatékonyság célját egy ilyen lépés egyáltalán nem segítené. „A Mercedes és a BMW is úgynevezett full-flex gyárakat épít Magyarországon, ezek az új generációs egységek képesek arra, hogy erősen eltérő technológiájú járműveket egymással párhuzamosan, nagyon rugalmasan állítsanak elő” – emelte ki. Ennek a struktúrának az elterjedése pedig éppen a hatékonyságot növeli – még a beruházás tőkeigényével együtt is –, vagyis a kivitelezés elhalasztása ezzel ellentétes hatást eredményez. Várkonyi Gábor arra is kitért, hogy a német autócégek pénzügyi tervének teljesülésében valóban nehézségek léptek fel az elmúlt időszakban. A Mercedes és a BMW is érintett abban a kartellügyben, amelyet az Európai Bizottság indított öt német konszern ellen. A bírság összege várhatóan megegyezik majd a magyar beruházások költségével, de ez a tétel a szakértő szerint nem fogja „hanyatt vágni” a vállalatokat.

„Nem kell félni 180 fokos fordulattól vagy újratervezéstől itthon.” A szakértő azt is elmondta, hogy a globális gyártóknak egyre erősödő ellenszélben kell helytállniuk, amelyet fokoz a gazdasági lanyhulás, a kínai kereslet visszaesése, a törvényi környezet változása, a fejlesztési költségek megugrása és a vásárlói attitűdök módosulása. Tény, hogy nem feltétlenül a mostani a kapacitásbővítés időszaka, viszont a józan ész azt diktálja, hogy az átalakításokat azokra az üzemekre terjesszék ki, amelyek nem tudnak legalább 85 százalékos kihasználtsággal működni. A magyar gyárak nem ilyenek, viszont a nyugat-európaiak annál inkább, amit az ottani sorozatos leépítések is bizonyítanak. „A következő húsz évben Nyugat-Európa szerepe drasztikusan csökkenni fog a gyártásban, Kelet-Közép-Európa jelentősége viszont megmarad a globális termelési egyensúly megtartása miatt” – vélekedett.

A Handelsblatt című német üzleti lap vasárnap írt arról, hogy a Mercedes és a BMW nehéz pénzügyi helyzete miatt veszélybe kerülhetnek a magyarországi bővítések. A BMW ezt úgy kommentálta, hogy nem kíván sajtóspekulációkra reagálni. Ludvig Orsolya, a Mercedes-gyár kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a Daimler nagyon elégedett Kecskeméttel, és nincs szó a bővítés megkérdőjelezéséről.