Az aranykorban fehérítik ki a turizmust

Abban nincs vita, hogy szükség van rá, mégis kapott negatív PR-t a hamarosan startoló Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK). Hogy állnak hozzá maguk az érintettek?

Azt látjuk, hogy aki tisztességesen üzemeltet szállodát, az örül neki, hiszen tudja, hogy profitálhat belőle. Ezt segítheti, hogy célzottan tudunk majd a forgalmi és foglalási adatok ismeretében például marketingkampányokat indítani, tudni fogjuk, hol és mikor kell beavatkozni a piacon. Most még a kattintásokat számoljuk, és azt figyeljük, hogy hány percig nézték a videóinkat. Muszáj naprakészen látni a felgyorsult világot, nem elég május közepén megtudni a márciusi forgalmi adatokat a KSH jelentéseiből.

A legkomolyabb ellenérv, hogy nemcsak a vendégforgalom látszik majd, hanem a vendégek is beazonosíthatók lesznek.

Az MTÜ-nek sem joga, sem oka, sem szándéka megállapítani, hogy melyik szállodában név szerint ki lakott, az NTAK-program feltöltőfelületén nincs személyes adatra vonatkozó kérdés. Voltak, akik politikai ügyet próbáltak kreálni ebből, noha ez nem politikai, hanem szakmai ügy, és a szakmán belül nem volt ilyen ellenérzés az NTAK miatt soha. Magyarországon van körülbelül ezeregyszáz szálloda – ezt a számot is pontosan fogjuk tudni a rendszer felállását követően –, amelyeknek most is van valamilyen szoftverük, amivel nyilvántartják a vendégeiket. A mi szoftverünk egy másik szoftver, nem lesz bent a szállodában, hanem egy interface segítségével összekötik a kettőt, és a szálloda által használt szálláshelykezelő szoftver anonimizált módon, automatikusan küldi a technikai záráskor a napi adatszolgáltatási körbe tartozó vagy eseményvezérelt statisztikai adatokat. Olyan adatokat, amelyeket a szállodák most papíron, havonta, negyedévente küldenek be a KSH-nak. Adatszolgáltatási kötelezettségük pedig eddig is volt a szálláshelyeknek, ebben nincs változás, csak az eddigi, papíralapú gyakorlatot most egy új, digitális adatszolgáltatási rendszer váltja fel.

Számít meglepetésekre?

A szállodák körében kevésbé, de októbertől kötjük be a panziókat, ott már felszínre kerülhetnek érdekes részletek. Amikor kiírtuk a Kisfaludy panziófejlesztési pályázatot, 1100 panzióról tudtunk az országban. Majd a hatvanmillió forintos támogatás lehetőségének hatására megjelent még 400 olyan szálláshely, amely hirtelen panzióként kért működési engedélyt, holott addig is úgy működött. Januárban jön a projekt legizgalmasabb része, amikor a szállodák és panziók után a kempingeket és körülbelül további 41 ezer közösségi és egyéb szálláshelyet is bekötünk a rendszerbe.

Mennyivel dobja majd meg a forgalmi adatokat a transzparencia, ha minden vendégéjszaka láthatóvá válik?

Szerintem jövőre két számjegyű növekedést láthatunk majd hirtelen a vendégéjszakák számában. Egy olyan ország, ahol a turizmus adja a GDP 11 százalékát, nem teheti meg, hogy erről az ágazatról nem tud pontos információkat. A szálláshelyek is kapnak majd olyan adatokat, amelyek segítenek elhelyezni magukat a palettán, és amelyek a dinamikus árazáshoz is mankót adnak.

Egyelőre szankciók nélkül történik az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése, vagyis bárki büntetlenül kimaradhat?

A rendszerhez csatlakozni kötelező. A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. A turisztikai ügynökség információs weboldallal és országos roadshow keretében is segíti a szálláshelyeket a jogszabályok értelmezésében és az NTAK-hoz való csatlakozásban, az új rendszer használatában, hogy maradéktalanul meg tudjanak felelni a jogszabályi kötelezettségeiknek. Tesztidőszakkal kezdünk, lesz lehetőség az esetleges hibák orvoslására. A gyakorlatban fogjuk majd látni azt is, hogy van-e szükség további jogi szabályozásra annak érdekében, hogy az új digitális adatszolgáltatási rendszer zökkenőmentesen és jól működhessen a teljes szálláshely-szolgáltatási szektorra vonatkozóan.

Van-e szándék vagy szükség

a 2030-ig szóló Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia finomhangolására?

Nem kizárt. Minden évben fe­lülvizsgáljuk a célokat, és nagyon remélem, hogy a kitűzött ötvenmillió vendégéjszakát és 16 százalékos GDP-hozzájárulást már 2030 előtt elérjük. Sokat várok az ágazat kifehérítésétől, a valós idejű adatszolgáltatás nyomán a hatékonyabb ellenőrzésektől. Több száz panzió és vendéglátóhely pénzügyi beszámolóját dolgoztuk fel az utóbbi időben, és nyilvánvaló az adóelkerülés bizonyos körökben. Olyan bevételeket láttunk néhol, amennyiért kizárt, hogy bárki vállalkozást működtessen. Mióta a Magyar Turisztikai Ügynökséget vezetem, több mint 32 százalékkal nőtt a magyar turizmus, minden évben 10 százalék körül emelkedtek az ágazati bevételek. Pörög az ágazat, fontos, hogy a teljes szektor tisztán és átláthatóan, adózottan működjön.

A szállodai áfa csökkentése régóta közbeszéd tárgya, de a szakmai szövetségek újabban hallgatnak. Kötöttek valamilyen alkut erről?

Ez nem alku kérdése. Magyarország kormányának álláspontja az, hogy amennyiben az NTAK bevezetése zökkenőmentesen megtörténik, és érzékelhetővé válik az ágazat tisztulása, akkor az ebből adódó költségvetési többlet lehetőséget adhat arra, hogy a kormány megfontolja az áfacsökkentést a szálláshely-szolgáltatási szektorban.

Budapest világszerte divatba jött, ami áldás és átok egyszerre a magyar turizmusnak. A vidéki fejlesztésekbe önti most a pénzt az állam. Mikor és mitől várható fordulópont?

A döntően Budapestre jövő külföldieket szeretnénk egy nappal tovább itt marasztalni, egy-egy napra vidékre is elvinni. A Dunakanyar, a Balaton és a borvidékek, Tokaj, Pécs, Villány jó irány lehet. Mindeközben a belföldi turizmus volumenét is szeretnénk fenntartani, amivel idén aligha lesz probléma, miután az első négy hónapban a SZÉP-kártyák feltöltésének összege közel megduplázódott.

Nemrég azt nyilatkozta, hogy

a vendégszámban további számottevő növekedést már nem lehet elérni. Miért nem?

A budapesti szálláshelyek megteltek, a vendégéjszakaszám növeléséhez új szálláshelyekre van szükség. A meglévő 23 ezer budapesti hotelszobán kívül nyílik jövőre körülbelül két és fél-háromezer, vidéken ugyanennyi még, és a Kisfaludy Programban is fejlesztünk. Ma egy minőségi budapesti szálloda és egy jó lokációjú vidéki hotel megtérülése jobb, mint egy irodaházé. Egy százszobás, négycsillagos szálloda esetében most reális a nyolcéves megtérülés, ezért egyre több ingatlanfejlesztő gondolkozik a hotelbizniszben, ami korábban nem volt a fejükben az irodaházak és lakóparkok mellett. Rendkívül nagy a főváros iránti érdeklődés, ezért Budapesten még a minőségi szálláshelykínálat bővítésére jócskán van tér.

Felméréseik szerint a vendégek kevesebb mint fele tervez visszatérni ide. Miért, mit hiányolnak itt?

Budapest a világ legjobb ár-érték arányú városai közé tartozik már, ami azért nem jó hír nekünk, mert olcsón adjuk, amink van. De a legfőbb baj az, hogy sokan azt gondolják, akik itt jártak, és rendkívül elégedetten távoznak, hogy mindent láttak Budapesten. Azt már elértük, hogy eljöjjenek, ezért most már arra is kell koncentrálnunk, hogy megmutassuk, miért kell visszajönniük. Ebben jól halad a kormány, a Liget-projekt például óriásit fog szólni, és az állatkert fejlesztése is elkészül hamarosan. Vannak tehát beruházások, fejlesztések, ezek be fognak érni. Újat kell mutatni, akkor visszajön a turista.

Minden út Budapestre vezet nálunk, noha már rég nem így kellene lennie. A közlekedésfejlesztésben mit venne előre?

Jókora előrelépésre van szükség a dunai, a tiszai és a balatoni hajózásban, ahol a kormányzat be fog avatkozni, mert egyértelmű, hogy településeket összekötő, menetrend szerinti hajójáratokra van szükség. És újabb településeket összekötő buszjáratokra, hogy például a borrégiókat is be lehessen hálózni, és bejárhatóvá tenni. Vidéken a taxik rendszerével is foglalkozni kell, mert teljesen szabályozatlan és esetleges, hogy elvisznek-e, vagy nem. Van egy tízmilliós ország, ahova tavaly 13 millió ember utazott, akiket valahogy el kell juttatni egyik pontról a másikra. Meg kell tanulni mielőbb maximálisan profitálni ebből az aranykorból, amelyben most vagyunk.

Az utóbbi években rendre

10

százalék körül emelkedtek az ágazati bevételek