Felszálló ágban a magyar repterek

Az idei második negyedévben mintegy 4,2 milliós utasforgalmat regisztráltak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, szállítási teljesítményeket összegyűjtő kiadványából. A mutató 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ferihegyről 55 országba lehet eljutni, a légi utasokat 32 ezer járat szállította a vizsgált időszakban, 7,4 százalékkal több, mint egy éve. A legnagyobb forgalmat lebonyolító budapesti tevékenységű légitársaságok között van a Wizz Air, a Ryanair és a Lufthansa is. A fapadosok fölénye jól kimutatható: a teljes utasforgalom 54 százalékát bonyolították le 2019 áprilisa és júniusa között. A fővárosi nemzetközi repteret üzemetető Budapest Airport Zrt. úgy kalkulál, hogy az idei utasszám meghaladja a 16 milliót, a tavalyi adat 14,9 milliónál állt meg. A növekedésre minden esély meg is van az első hét hónapos statisztika alapján, amikor csaknem

9 millió utas fordult meg Ferihegyen.

A légi közlekedés vidéken is növekedési pályára állt. A debreceni repülőtér az idei második negyedévet kiugró, 64 százalékos utasforgalom-bővüléssel zárta a 2018-as hasonló periódushoz képest. Ez 160 ezer utasnak felel meg három hónap alatt. A járatszám ezzel szinte megegyezően, 61 százalékkal nőtt ugyanezen a bázison, ami 1387 repülőgépet jelent. Az idén az előrejelzések szerint összesen 600 ezren választhatják a hajdúsági megyeszékhely melletti repteret, de a hatalmas bővülés hatása egyelőre nem látszik az üzemeltető cég gazdálkodásában. Hiába a 2018-as, 381 ezer fős utasszám, amely 63 ezerrel múlta felül a 2017-es évet, a Debrecen International Airport Kft. 428 millió forintos veszteséget termelt szűk egymilliárdos értékesítés mellett. A társaságnak három tulajdonosa van: az Airport Debrecen Holdingnak és a Debreceni Vagyonkezelőnek egyaránt 25,02, a városi önkormányzatnak pedig 49,96 százalékos a részesedése. A tervek szerint a reptér öt éven belül válhat nyereségessé, és érheti el az évi kétmilliós utasforgalmat, amely fölött már rentábilisan működtethető egy ekkora infrastruktúra. Ám amíg a magas általános költségek nem térülnek meg, a mínuszos eredményt pályázaton nyert pénzzel és tulajdonosi kölcsönből finanszírozzák.

A három további hazai nemzetközi repülőtér a péri, a sármelléki és a pogányi, amelyek elsősorban a győri, a balatoni és a pécsi térséget szolgálják ki. A Győr-Pér Repülőtér Kft. 1994-ben alakult, 2013-ban az új tulajdonosi kör (a jegyzett tőke alapján a legnagyobb az Audi Hungaria Services Zrt., mellette a magyar állam és a győri önkormányzat van döntési helyzetben) 2030 méterre hosszabbította meg a futópályát. Árbevétele 2017-ről 2018-ra 23 százalékkal, 700 millió forint fölé nőtt. A Hévíz-Balaton Airport Kft. egésze a hévízi önkormányzaté, tavalyi nettó árbevétele 12 százalékkal csaknem 190 millió forintra nőtt. A Pécs-pogányi repülőteret működtető Kft. 1998-ban jött létre, ebben a pécsi önkormányzat 58,8, a magyar állam 41,2 százalékos tulajdonos. Tavalyi árbevétele 76 millió forint volt, a 2017-es 60 millió.

A cikk kapcsán a Világgazdaság megkereste az érintett reptereket, amelyektől lapzártánkig nem érkezett válasz.