Csaknem kétmillió tonna étel megy a kukába

A Magyarországon keletkező élelmiszer-felesleg mennyisége az elmúlt három évben nem csökkent, továbbra is évi 1,8 millió tonnát tesz ki. Ebből a menthető élelmiszerek mennyisége 80-100 ezer tonnára tehető – nyilatkozta a Világgazdaságnak Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója. A szervezet 14 éve gyűjti be gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól a feleslegessé vált termékeket, ez idő alatt több mint 62 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban, a szállítmányok értéke meghaladta a 32 milliárd forintot. Az egyesület mintegy hetven gyártócéggel és öt áruházlánccal áll kapcsolatban, köztük a Tescóval és az Auchannal, ahol naponta zajlik az élelmiszermentés: nagy mennyiségben ajánlanak fel pékárukat, zöldséget és gyümölcsöt.

Elkötelezettek vagyunk az ENSZ fenntartható fejlődési céljai mellett, megteszünk mindent azért, hogy 2030-ra az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlás a felére csökkenjen – közölte lapunkkal a Tesco-Global Áruházak Zrt. Élelmiszer-hulladék-jelentésükből az látszik, hogy a hipermarket Magyarországon két év alatt 43 százalékkal, világviszonylatban pedig 47 százalékkal csökkentette saját élelmiszer-hulladékának mennyiségét. A fenntarthatóság kiemelt jelentőségű az Auchan mindennapi működésében is, a vállalat és az Élelmiszerbank 2014 óta tartó közös munkájának célja, hogy a megmaradó élelmiszerek olyan karitatív szervezetekhez kerüljenek, amelyek nélkülözők étkezését támogatják. Az áruházlánc évente mintegy 520 tonna élelmiszert ajánl fel a rászorulóknak.

A pazarlás elleni harc nemcsak vállalati, hanem állami szinten is megmutatkozik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) például 2016-ban indított fogyasztói kampányt Maradék nélkül címmel, amelyben fontos szerepet szántak a felnőtt lakosság mellett a gyerekek szemléletformálásának is. A nemzetközi tapasztalatok alapján azok a kampányok sikeresek hosszú távon, amelyek a jövő fogyasztóit is megszólítják, így előzhető ugyanis meg, hogy rutinná váljanak a rossz szokások. A Nébihnél lapunknak hangsúlyozták: a program iskolai csomagja többek között ismeretterjesztő kiadványokat, ingyenesen letölthető és szerkeszthető prezentációkat, animációs kisfilmeket tartalmaz, ami segíti a pedagógusok munkáját.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslése szerint a globális élelmiszer-ellátási láncban a megtermelt élelmiszerek egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként. A probléma a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt tetten érhető – hívta fel a figyelmet a Nébih. Míg a fejlődő országokban elsősorban az élelmiszerlánc elején, vagyis a mezőgazdaságban, valamint a tárolási és elosztási infrastruktúra hiányosságaiból adódóan keletkező veszteségek jellemzők, addig a fejlettebb gazdasággal rendelkező államokban – így Magyarországon is – az élelmiszerlánc végén található háztartások pazarlása okoz problémát.