T íz-tizenöt év után lassú kifulladás várhat a hazai bútoriparra állami forrásokra támaszkodva is, kiutat csak az erőforrások mozgósítása ígér Árkossy Tamás, az Országos Asztalos- és Faipari Szövetség elnöke szerint. Az ágazat jövője érdekében ezért összefogtak a bútor- és faipari szövetségek – ezt már Cselényi Krisztina, a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség főtitkára közölte a Világgazdasággal.
Az alapvető problémák európai szintűek: az európai fogyasztókhoz hasonlóan a magyarok is gyakran vásárolnak drágább nyugat-európai termékek helyett például kínait, vietnámit, indiait vagy törökországit – mutat rá a bútorszövetség által készített tanulmány is. A távol-keleti bútorimport részesedése úgy nőtt 7,3 százalékról 10 százalékra a válság idején, hogy ezalatt az érintett piac majdnem 20 százalékkal zsugorodott.
Magyarországon a Domus egyeduralmának megszűnése után a készbútorpiac a nagy külföldi cégek kezébe került, de az egyedi, személyre szabott gyártás még mindig a helyi vállalkozásoké, amelyek 90 százalékban a belpiacra dolgoznak. A tanulmány megállapításai kapcsán Cselényi Krisztina a Világgazdaságnak kiemelte: a bútorszövetség tagjainak 40 százalékánál van terítéken a generációváltás, nemzetgazdasági szinten pedig az a kérdés, lesz-e, akikkel megvalósítható az Ipar 4.0 stratégia. A szakember-utánpótlás szempontjából ezért fontos lépés volt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium a faipart a kreatív iparágak közé sorolta a divatiparral, filmiparral, szórakoztatóiparral együtt. A kreatív faipar változatos és egyre divatosabb munkalehetőségeket kínál, a magyar bútortervezők és a világbajnokságokat nyerő asztalosok egymást erősíthetik. A kereslet is nő, van igény például a nagy tömegben előállítható modern bútorokra is.
A hétvégi OtthonDesign kiállításon kiosztott szakmai díjak fontosak a tervezők és a kivitelezők inspirálásában. A bútorszövetség az exportálni szándékozók segítése érdekében hamarosan üzletember-találkozót szervez Bécsben. A magyarországi bútorgyártás piaca 80 százalékban már most is Németország és Ausztria, de az említett
ázsiai termelés kül- és belföldön is erős versenyt generál. Miközben ugyanis a szigorú uniós szabályozás miatt drágul az alapanyag, a kereskedelmi változások a távol-keleti riválisokat erősítik, amelyek egyre jobb minőséget állítanak elő a brüsszeli CEPS kutatóintézet európai elemzése szerint. A tanulmányból kiderül, hogy a munkaerőhiány, a magas bérköltség, a szakembergárda idősödése, a kkv-k forrásokhoz való nem megfelelő hozzáférése általános probléma, és jellemzők az exportpiacok protekcionista intézkedései is.
Az európai bútoripar erőssége viszont, hogy jó minőségű alapanyagot használ, stabil alkatrész-beszállítói hálózattal dolgozik, fejlett a gyártástechnológiája és termékeiben nagy a hozzáadott érték. Így, miközben Oroszország, Kína és az öböl menti országok új piacként jelenhetnek meg, a feltörekvő gazdaságok fokozhatják a nyomást az erős versenyben.
A bútorszövetség tagjainak a
40
százalékánál probléma
a generációváltás
