A technológia kész, de be is kell fogadni

K. M. | Az innovációs, kommunikációs és technológiai (IKT) szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték az elmúlt öt évben több mint 20 százalékkal, 6 ezermilliárd forintra nőtt – ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a T-Systems Magyarország Symposium 2019 című rendezvényén.

Mint rámutatott, a digitális gazdaság (más ágazatok digitális fejlesztéseit is figyelembe véve) már ma is a teljes hazai GDP negyedét teszi ki, és a munkavállalók 17 százalékát foglalkoztatja. Továbbá az IKT szektor feldolgozóipara a második legnagyobb exportőr: tavaly a teljes kivitel 8 százalékát produkálta.

A miniszter szerint a készülő nemzeti digitalizációs stratégia egyik fő célja, hogy állami szerepvállalással felgyorsuljon és költséghatékonyan épüljön ki az 5G-hálózat. „A lehetséges konvergenciák kiaknázásával a kormány 2025 végéig minden közintézmény és a háztartások több mint háromnegyede, 2030 végéig a háztartások csaknem száz százaléka számára biztosítaná az 1 gigabites sávszélességet” – jelentette ki. A mesterséges intelligencia (MI) terén Magyarország az európai élvonalba kíván kerülni.

Az MI-alapú fejlesztések széles körű elterjedésével és alkalmazásával jelentősen erősödhet a hazai vállalkozások versenyképessége. Ezért a magyarországi kkv-knak és startupoknak minél nagyobb arányban kell részt venniük MI-fejlesztésekben, nagyvállalati, egyetemi és nemzetközi partnerségben egyaránt.

A miniszter arról is szólt, hogy míg a széles sávú lefedettség és az internethasználat szerint Magyarország az Európai Unió éllovasai közé tartozik, a digitális technológiák integráltsága és a humán tőke esetében jelentős a lemaradás.

n A megtérülési időt is figyelni kell

A digitalizáció nem más, mint az okosan kapcsolódó világ. Az ehhez szükséges technológiák már elkészültek, a mesterséges intelligencia, az 5G és a felhő már a jelen technológiái – hangsúlyozta Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója az eseményen. „Az említett technológiákat már évek óta használjuk, de kérdés, hogy a társadalom kellő mélységgel tudott-e foglalkozni ezekkel” – vetette fel a vezérigazgató. Példaként említette, hogy a T-Systems Vanda nevű digitális asszisztense ma már az ügyfélszolgálati munka 17 százalékát az elejétől a végéig beavatkozás nélkül megoldja. Mégis négyszer buktatta meg a fejlesztést a kontrolling. Azt ugyanis senki sem tudta megmondani, hogy mennyi idő alatt tanulja meg a mesterséges intelligencia azokat a munkafolyamatokat, amelyeknek az elvégzésén a megtérülése múlik. | VG