Sűrű fillér helyett jött a sűrű forint
Az év első kilenc hónapjában 24,7 millió vendégéjszakáról adtak számot a kereskedelmi szálláshelyek, ami a KSH tegnapi gyorsjelentése szerint 0,2 százalékkal marad el az előző évi bázistól, vagyis lényegében stagnálást jelez. Külföldivendég-éjszakából 0,1 százalékkal több, belföldiből 0,5 százalékkal kevesebb volt az idén, ennek következtében a szállodai szobakihasználtság sem változott, a tavalyihoz hasonlóan 62,3 százalékot tett ki január és szeptember között, szeptemberben viszont 66,4 százalék volt.
A vendégéjszakák stagnálása dacára az év első kilenc hónapjában
8 százalékkal nőtt, ezzel 421 milliárd forintra emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek bevétele. Szeptemberben 6,9 százalékos növekedést jeleztek az előző év azonos hónapjához képest, noha a vendégéjszakák száma ekkor épp 1,3 százalékkal csökkent. A szállodai szobák átlagára 8,2 százalékkal emelkedett az első három negyedévben, ami tovább növelte a revpar értékét, vagyis az egy szállodai szobára jutó szállásdíjbevétel volumenét. A szállodai ágazat egyik legfontosabb értékjelzője, a revpar terén Budapest európai szinten is kiemelkedő eredményeket mutatott fel: 2013 és 2018 között 78 százalékos növekedéssel a kontinens élmezőnyébe került. Minderről a legnagyobb globális szállodai adat- és teljesítményelemző, az STR tett közzé a napokban részletes statisztikát.
Kiugró bővülés látható a Széchenyi Pihenőkártyás fizetések terén, amelyek összegszerűen kétmilliárd forintot értek el szeptemberben, ez 72 százalékkal haladta meg a tavalyi bázist, méghozzá annak dacára, hogy a belföldi vendégek száma 3,5 százalékkal 527 ezerre, a vendégéjszakák száma pedig 4,7 százalékkal 1,1 millióra csökkent.
Szeptemberben 577 ezer külföldi vendég közel 1,5 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken, ami 2,6 százalékkal több vendéget és 1,4 százalékkal több éjszakát jelent. A külföldi vendégek száma elsősorban a közösségi szálláshelyeken nőtt, a szállodákban és panziókban csak kismértékben emelkedett a KSH jelentése szerint, amely a belföldi vendégkörnél növekedést csak a panziókban és az üdülőházakban jelez, a többi szálláshelytípusban viszont visszaesésről számol be. A vendégforgalom eloszlása sem egyenletes, szeptemberben a külföldi turisták vendégéjszakáinak 60 százaléka a Budapest–Közép-Duna-vidék régióban jelentkezett, ami ráadásul
3 százalékos növekedés az előző év azonos hónapjához mérten. A magyarok körében még szeptemberben is rendkívül hangsúlyos a Balaton, minden ötödik belföldivendég-éjszaka ide kötődik, míg a többi régióban – a Tisza-tó és a Dél-Dunántúl kivételével – csökkent a hazai vendégforgalom.
A működő egységek száma szeptemberben 73-mal volt kevesebb, mint egy éve, több szálláshely tart zárva felújítás miatt. Összességében a harmadik negyedévet 294 ezer kiadható ággyal zárták a kereskedelmi szálláshelyek.
Növekedés nemzetközi forrásból
Ezer turisztikai fejlesztés zajlik országszerte, biztosítva, hogy a növekedés lendülete a következő években se törjön meg – olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében. Az állami turizmusirányító szervezet jelzése szerint a tíz legfontosabb küldő ország közül növekedett az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Oroszországból, Kínából, Spanyolországból és Romániából érkező turisták száma. Jelentős az emelkedés az Ukrajnából (19,6 százalék), a Kanadából (13,2 százalék), a Szlovákiából (12,1 százalék) és az Olaszországból (9,7 százalék) érkező turisták esetében is.
