A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) jelen formájában túl sok forrást emészt fel, a működése nem költséghatékony, a szervezet pedig túlméretezett – erről a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke, Gulyás Attila beszélt a Világgazdaságnak. Szerinte a BKK tulajdonosának, a Fővárosi Önkormányzatnak át kellene világítania a társaságot. „Nagyobb átszervezések szükségesek, extrém esetben a BKK megszüntetése is indokolt lehet” – jelentette ki. A VTDSZSZ felvetését a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége is osztja, a két érdekképviselet tömöríti a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) tagságának 80 százalékát.
A 2011-ben létrehozott BKK több olyan tevékenységet is végez, amely valamilyen formában a BKV-nál is működik. Például a fődiszpécseri szolgálat kötött pályás divíziója az utóbbihoz, a buszos pedig az előbbihez tartozik. Gulyás Attila szerint az ehhez hasonló párhuzamosságok felszámolásával, a jegyellenőri és ügyfélközponti munkák visszatelepítésével a BKV-hoz, továbbá azzal, ha a főváros újra maga látná el a közlekedésszervezési tevékenységet, akár tízmilliárd forint is felszabadulna a budapesti tömegközlekedésben. Ez a tétel középtávon rendezni tudná a BKV állományának bérhelyzetét. A VTDSZSZ elnöke azt is nehezményezte, hogy a BKK sem az amortizációt, sem a közszolgáltatási szerződésben rögzített 2 százalékos nyereséget nem téríti meg a BKV részére évek óta. Ez azért is problémás, mert ezekből tudná fedezni a cég a járműpark fejlesztését.
A forrástalálás kérdése azért is aktuális a budapesti közösségi közlekedésben, mert a szakszervezetek 15 százalékos béremelési igényt jelentettek be, erre viszont Karácsony Gergely főpolgármester szerint nincs pénz. Úgy tudjuk, a városvezetés leghamarabb februárban adhat konkrét ajánlatot, de kétséges, hogy addig sor kerül-e a bértárgyalásra. A BKK felszámolására a korábbi városvezető, Tarlós István tett ígéretet, októberben megválasztott utódja viszont a cég megtartása mellett foglalt állást.
