Élményláncolatokat alakítanak ki

Az aktív turizmus sikerének egyik kulcsa a térségi együttműködés, amely Magyarországra még nem jellemző, egyelőre kevés a térségi programcsomag – mondta Baráth Gergely, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) ügyvezető igazgatója az aktív turizmus fejlesztéséről szóló szakmai konferencián. A terület népszerűsítésének előmozdítása érdekében alakult meg augusztusban az AÖFK, amely eddig 708 olyan ökoturisztikai pontot, létesítményt, tanösvényt és látogatóközpontot azonosított be, amely nemzeti parkhoz kötődik, és amelyet be kell kapcsolni az aktív turizmus vérkeringésébe. Az új szervezet feladata többek között koordinálni az ökoturisztikai fejlesztéseket és segítséget nyújtani a régiós programcsomagok összeállításában, azok kommunikálásában. A központ nem pontszerű fejlesztéseket céloz, hanem mindig és mindenütt térségi léptékben gondolkodik, figyelembe véve a későbbi fenntarthatóságot. Az így létrejövő hálózat segíti a piaci szereplőket új turisztikai csomagok és termékek kialakításában is. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint a szervezetnek három funkciója van: egy gazdasági, egy természetvédelmi, és mindezek mellett közjóléti szerepet is ellát. A projektek összeállítása három részfeladaton keresztül történik, szükség van a tervezésre, a fejlesztésre és az üzemeltetésre, de az utóbbiban az AÖFK nem szeretne részt venni, ezt a helyi szereplőkre bízzák – tudtuk meg.

A turizmus fejlődése továbbra is töretlen Magyarországon, soha ennyi vendég, soha ennyi turista, soha ennyi fejlesztés nem volt még az ágazatban – mondta Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója. Ennek ékes bizonyítéka, hogy több mint harmincmillió vendégéjszakát regisztráltak 2018-ban. A kitűzött cél 2030-ra az ötvenmillió vendégéjszaka elérése – tette hozzá. 2019-ben 10 százalékos bővülés várható a vendégéjszakák számában. A küldőpiacok tekintetében nem történt változás, továbbra is Németországból érkezik a legtöbb turista. A top tíz település körében kiemelkedő a főváros szerepe, de Hévíz, Bükfürdő, Zalakaros, Sárvár továbbra is jó helyen zárt.

A kormány új destinációs alapokra helyezte a turisztikai fejlesztéseket a korábbi pontszerű módszer helyett, a turisztikai térségek komplex fejlesztése történik – hangsúlyozta az MTÜ szakmai igazgatója. A Ginop és a Vekop programokon keresztül a turisztikai fejlesztésekre 130 milliárd forint áll rendelkezésre. A cél az, hogy ezeket a projekteket egységesen kezeljék, hálózatban gondolkodva, az élményígéretet meghatározva szeretnének élményláncolatokat kialakítani. Mindennek érdekében össze kell hozni a meglévő attrakciókat a megújulókkal, és ezeket megfelelő módon piacra vinni és értékesíteni. Az aktív és ökoturizmus fejlesztéseként több mint húszmilliárd forint értékben 25 különböző projekt valósul meg Magyarországon a következő években, a vízi turizmus, a vitorlás turizmus, a lovas turizmus, a természetjárás és a kerékpáros turisztikai fejlesztések kerülnek előtérbe.

A Balatonnál legalább húsz helyszínen újul meg az attrakciók nagy része. Tokaj fejlesztése keretében egy bringakört építenek, ez a projekt a tervek szerint 2022-ig megvalósulhat. A Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó kiemelt fejlesztési térségben négy projektre koncentrálnak. Hortobágy esetében hárommilliárd forint jut fejlesztésre, amiből megújul a kilenclyukú híd és környezete a Pásztormúzeummal együtt. A fő cél az, hogy a Hajdúszoboszlón megjelenő több mint egymillió vendéget minél nagyobb számban csábítsák át a Hortobágyra is. Sopron és Fertőd esetében a kerékpáros projektre koncentráltak. Fontos minden esetben átgondolni a projektek tartalmát, és keresztpromóciókra van szükség. Ezt a célt szolgálja egy négymilliárd forintos pályázati forrás is. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai destinációja legyen – emelte ki az MTÜ illetékese.