Mintha a korábban domináns élelmiszer-termelés lemaradt volna a megye gazdaságában.
Az élelmiszeripar 46 százalékos, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyagipar 28 százalékos aránya az országos átlagnál jóval magasabb. Az országos kibocsátás 27 százalékát járműipar és a 13 százalékos számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása nálunk gyakorlatilag nem játszik szerepet. Kamaránk koncepciója a megye növekedését 2030-ig nem egy „motorra” vagy egyetlen nemzetközi integrátorra épülve képzeli el.
Az ipari teljesítmény zuhant tavaly, bár országosan nőtt.
Az egy lakosra jutó ipari termelés öt éve az országos átlag héttizede volt, 2018-ban csak 56 százalék. 2019-ben az ipari teljesítmény csaknem felét adó élelmiszeripar kibocsátása szinten maradt, de a húsipar 3,6 százalékkal zsugorodott. A gumi-, műanyag- és építőanyagipar 10 százalékkal visszaesett, és hasonló arányban az is. A mezőgazdaság, a szolgáltató szektor az országosnál erősebb, az ipar csökkenő részt képvisel.
A kutatás-fejlesztési ráfordítás egy lakosra jutó értékében élen járunk. A kutatóhelyek számában és a kutatás-fejlesztés létszámában csak a főváros áll jobban.
A háttér: a Szegedi Tudományegyetem. Kritikus a kis- és középvállalkozások versenyképességének a fejlesztése. Az innováció, a digitalizáció és a robotizálás elkerülhetetlen.
Ha lelassul a magyar növekedés, Csongrád megyének jobban fog fájni, mint máshol.
Fontos fejlemény, hogy az ELI-ALPS lézerkutató központ szomszédságában létrejött a Science Park. Inkubátorház, járműipari kompetencia-központ, innovációs központ született, és a fennmaradó 65 hektárnyi területre várják a befektetőket.
A teljes interjút a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!