BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Évente 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe az élelmiszerlánc mentén

A lakosság szerepe fontos a pazarlás csökkentésében. Az élelmiszerek tudatos felhasználására hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet.

Az élelmiszerek tudatos felhasználására, a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet. Mint kiemelik, a hazai élelmiszerhulladék több mint a fele a háztartásokban keletkezik, az élelmiszerek felhalmozása tovább növelheti a pazarlást.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közleményében kiemelik, hogy az élelmiszerpazarlás visszaszorítása a teljes lakosságot érintő jelenlegi helyzetben minden eddiginél aktuálisabb téma.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. – az Innovációs és Technológiai Minisztérium alkalmazott kutatásokkal foglalkozó háttérintézménye, egyúttal az NKFI Hivatal kiemelt szakmai partnere – közleményében felhívják a figyelmet arra, hogy

Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe a teljes élelmiszerlánc mentén.

Mint írják, a legveszélyesebb pazarlók maguk a végfelhasználók, mert a hazai élelmiszerhulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. Napjainkban a koronavírus terjedése sokakat arra sarkall, hogy a szokásosnál jóval nagyobb élelmiszerkészletet halmozzon fel, ami indokolatlan, mert még tovább növelheti a pazarlást – erre hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet, amely az Európai Unió által támogatott hároméves nemzetközi projekt keretében régiós összefogással keresett megoldásokat az élelmiszerhulladék csökkentésére és hasznosítására.

A lakosság szerepe meghatározó az élelmiszerpazarlás csökkentésében.

Fejenként 65 kilónyi ételt – leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt – dobunk a szemétbe évente,

egy átlagos háztartás így évről évre 50-60 ezer forintot veszít, pedig némi odafigyeléssel, a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásával ennek nagy része megtakarítható lenne – áll a közleményben.

Fotó: Shutterstock

Felhívják a figyelmet arra, hogy a boltban a fogyaszthatósági időt ellenőrizve ne a leghosszabb szavatosságú tejfölt vegyük le a polcról, ha aznap este úgyis fel fogjuk használni. Ezzel tudatosan csökkentjük annak az esélyét, hogy az üzlet pár nap múlva kénytelen legyen leselejtezni az árut, és segítünk azoknak a vásárlóknak is, akiknek a későbbi lejáratú termékre lenne szükségük. Ugyanez a felfogás igaz otthon is, használjuk föl előbb a közelebbi lejáratú terméket, de a maradékok ötletes újrafelhasználása révén is takarékoskodhatunk – írják.

Mint kiemelik, az EU hulladékgazdálkodásra vonatkozó hosszú távú politikájának része az is, hogy

a tagállamoknak 2023-ra a biológiailag lebomló hulladékok – köztük az élelmiszerhulladék – szelektív gyűjtését és hasznosítását is meg kell oldaniuk.

A közleményben Bodnárné Sándor Renátát, a kutatóintézet projektfelelősét idézik, aki kiemelte, hogy alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézményként fontosnak tartják a nyersanyagok felelős felhasználását, ezért kapcsolódtak be az EU által támogatott nemzetközi projektbe, amelyben öt közép-európai ország – Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Lengyelország és Olaszország – együtt dolgozott az élelmiszerhulladék csökkentését célzó stratégiákon.

A STREFOWA projektben a partnerek közösen gyűjtöttek információkat az élelmiszerhulladék keletkezésének és kezelésének körülményeiről, hogy ezek alapján teszteljenek új, innovatív eljárásokat a hulladék csökkentésére és a hatékonyabb újrafelhasználásra. A projekt három témakörre fókuszál a későbbiekben szélesebb körben elterjeszthető megoldások keresésekor. Ezek között van a második esély

a még megmenthető élelmiszereknek, a megelőző tudatformálás az élelmiszerhulladék csökkentésére és az újrahasznosítás.

Hosszú távon a gyerekek oktatása a leghatékonyabb eszköz a lakosság szemléletformálására és a szokások megváltoztatására, ehhez a projekt partnerei közösen fejlesztenek iskolai tananyagot – áll a közleményben.

Mint kiemelik, a STREFOWA projekt tagországaiban megrendezett Food Waste Hackathon versenyen nyertes mobil applikáció ötlete is hamarosan megvalósul. A chat-bot alkalmazással a felhasználók rövid figyelemfelkeltő játékokon vehetnek részt, miközben az élelmiszerhulladék csökkentését célzó tippeket, információkat, hasznos tanácsokat kapnak.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek