Inkább óvatosságból spájzolnak a cégek

Mintegy kétmillió konténer várja a koronavírus miatti kihajózási tilalom feloldását Kínában. A konténerek távolmaradása miatt Európában, például a németországi kikötőkben már hiány van ezekből a szállítóeszközökből, ezért a tervezettnél kevesebb szállítmány indulhat útnak. Az egyik nagy logisztikai vállalat, a Maersk már Magyarországról vitet Németországba konténert, itt ugyanis még nincs hiány – egyebek mellett ez is elhangzott a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja (NLVK) múlt heti rendezvényén. Ha hiány nem is, aggodalom már Magyarországon is van a klubhoz befutó visszajelzések szerint. Gyakran közlik például a sofőrök a munkáltatójukkal, hogy nem vállalnak fuvart Olaszországba, és maguk a fuvarcégek sem szívesen küldenek ki kamionokat, attól félve, hogy az észak-olaszországi karanténban rekednek.

Szabó Zoltán, a klub elnöke objektív képet szeretett volna kapni a helyzetről, ezért felmérést végeztetett a tagság körében. Ez azonban nem volt reprezentatív, és még a vírus európai megjelenése előtt készült, egy mostani körkérdés feltehetően borúsabb képet adna. Így is kiderült, hogy a válaszadók 10 százalékát érintik nagyobb mértékben a járvány megfékezésére foganatosított intézkedések, 70 százalékukat csak kisebb mértékben, az ötödüket pedig egyáltalán nem. Húsz százalék számolt be arról, hogy a munkájában volt fennakadás, 10 százalék arról, hogy romlott a tevékenységének a kiszámíthatósága. A válaszadók mintegy harmada nyilatkozott úgy, hogy gyengült a termelés előrejelezhetősége, 20 százaléknyian kapacitásproblémákról is beszámoltak. Általános a cégek körében, hogy díjnövekedésre számítanak, hiszen felértékelődnek a szűkös kapacitások. Azt is feltételezik, hogy a kínaiak elkezdenek például európai, vagyis a vevőkhöz közelebbi bázisokat kialakítani.

Friss tapasztalatok szerint az

euró­pai felhasználók készletnöveléssel és a kínaiak helyett alternatív beszállítók felkutatásával reagálnak az ellátás akadozására. „E te­-

kintetben az európai autógyártók sokkal kedvezőbb helyzetben vannak az amerikaiaknál, mert diverzifikáltabbak a beszerzéseik” – erről már Várkonyi Gábor autópiaci szakértő beszélt. Hozzátette, hogy a hazai autógyártók sem függnek túlzottan a kínai importtól. Ugyanakkor a hirtelen változásokra való reagálást megnehezíti, hogy Európának nincs olyan egységes gazdaságirányítása, mint az Egyesült Államoknak vagy Kínának, amelyek ezért előnyhöz jutnak a nemzetközi gazdaságban egyébként is megindult tömbösödés során. Ligetfalvi Gábor gazdasági szakértő az utóbbi fő okát abban látja, hogy a globalizációban rejlő előnyöket a világgazdaság már kihasználta.

A koronavírusra a tőkepiacok kockázatkerüléssel, például azzal reagálnak, hogy megszabadulnak a szükségintézkedések következtében sérülékennyé vált cégek részvényeitől – magyarázta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a hazai részvénypiacokon mintegy tíz éve egyébként is túlértékelés tapasztalható. Szerinte ezért is számolni kell a 340 forintos euróval ugyanúgy, mint a nyersanyagpiaci áreséssel. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió koronavírus-vészforgatókönyve szélsőséges esetben félszázalékos GDP-csökkenést feltételez. Ez a forgatókönyv a lakosság 30 százalékának megfertőződésével, 2,5 százalékos halálozási aránnyal és a betegeknek a munkából való háromhetes kiesésével kalkulál.