Tömegturizmus kell az újrakezdéshez

Akivel csak lehetett, már korábban megállapodtak a szállodai értékesítők arról, hogy lehetőség szerint egy éven belül beváltható voucherre cserélik az érvényes foglalásokat. Ez segíti a majdani újranyitást, illetve most a mielőbbi bezárásokat is. A szállodák működésének szüneteltetése nem jogi, hanem technikai lépés. Az elnéptelenedett épületekben állagmegóvás, őrzés, és ahol lehetséges, előrehozott felújítások, karbantartási munkák zajlanak a következő időszakban.

Május végéig aligha tudnak kinyitni a budapesti szállodák, mert az újranyitáshoz a határzár megszüntetése, a légi járatok újraindulása és mindenekelőtt az kell, hogy megint merjenek majd utazni a turisták, ráadásul tömegesen, hogy legyen értelme megnyitni az épületeket – erről Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke beszélt. A szállodaipari szakember lapunknak azt mondta, hogy 20-30 százalékos foglaltság mellett nagyobb a veszteség, mint zárva tartás alatt. A kényszerszünetben a legnagyobb kihívás a munkaerő megtartása, amihez a járulékok és a turisztikai hozzájárulási kötelezettség elengedésével a munkaadók a kormányzattól megkapták az első segítséget. Ez azonban önmagában még kevés, a további lépések kimunkálásán a szövetség jelenleg is együtt dolgozik a Magyar Turisztikai Ügynökség, a szakmai szervezetek, az utazási irodák, a beutaztatók, a rendezvényszervezők, a vendéglátósok és a turisztikai munkaadók képviselőivel. Flesch Tamás úgy véli, hogy a következő három-négy hónapban a munkaerő 60-70 százalékát meg kell tudni tartani az ágazatban ahhoz, hogy amint lehetséges, újra beindulhasson a gépezet. A szállodaüzemeltetők többsége azon dolgozik, hogy a kemény munkával több év alatt felépített csapatát minél nagyobb részben együtt tudja tartani.

Néhány vidéki szállodában még a hét végén is voltak vendégek. A népszerű turisztikai régiókban a fürdők bezárása, a múzeumok és más idegenforgalmi látványosságok, illetve a kulturális és egyéb attrakciók felfüggesztése óta az egyedüli célközönséget a nagyvárosi karantén elől menekülők alkotják. Az alsópáhoki családbarát Kolping Hotel igazgatója, Baldauf Csaba, aki egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke is, arról beszélt lapunknak, hogy egy héten belül nemcsak a szállodák, hanem a vidéki vendégházak 90 százaléka is vendég nélkül marad. „Tegnap a Kolping is bezárt, ami a jelenlegi helyzetben már morális és etikai kérdés. Ezt a döntést minden szállodának mielőbb meg kell hoznia, ha a járvány terjedéséhez még véletlenül sem szeretne hozzájárulni” – hangsúlyozta, és arra is kitért, hogy a 2009-es válság után sikeresnek bizonyult üzletpolitikát követik majd, vagyis megújulva és modernizálva akarnak ismét piacra lépni. A szakember jelezte, hogy miután a mostani nem egy pénzügyi strukturális válság, ezért a várakozások szerint az utóhatása is rövidebb lesz, mint az előzőé.

Se kríziskórház, se karanténhotel

Volt és bizonyára lesz is még felajánlás a szállodaiparból a járvány idején kríziskórház vagy karanténhotel céljára, de ez aligha lesz tömeges. A szállodapiac szereplői szerint a bezárt hotelekkel szemben a szintén bezárt kollégiumok minden szempontból alkalmasabbak lehetnek erre a célra. | VG