Összeomlott a turizmus, több ezer cég jövője, több tízezer munkahely került veszélybe. A 36 szakmai szervezetet tömörítő Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) azonban csendben maradt. Miért hallgatnak?
Mint mindenki, mi is tesszük a dolgunkat. Nem feladatunk a szakmai szövetségek helyett ellátni az érdekképviseleti funkciójukat, de a javaslataikat természetesen továbbítjuk az állami turizmusirányításhoz. A szövetségek szövetségeként kommunikációs és koordinációs eszközökkel igyekszünk erősíteni az együttműködést a szövetségek között, továbbá szakmai szolgáltatásokat nyújtunk az ágazat szereplőinek. Most például azzal segítjük őket, hogy Magyarország vezető turisztikai szakmai médiumát, a Turizmus.com-ot lényegében „válságkezelést támogató hírportál” üzemmódra állítottuk át: az oldalon megjelenő anyagok zöme a szakmát érintő döntésekről és intézkedésekről szól, valamint nemzetközi példákat, előremutató hazai kezdeményezéseket ismertetünk. Az a célunk, hogy ezzel is tartsuk a lelket a szolgáltatókban, mert hiszünk benne, hogy együtt átvészeljük, és hogy van élet a válság után is.
Szakmai szolgáltatásokat említett, de mi mást tudnak most kínálni a vendég és bevétel nélkül maradt vállalkozásoknak?
Több programon is dolgozunk, ezek között van olyan, amelynek a haszna már rövid távon jelentkezhet, és van olyan, amelynek majd a járvány lecsengése után érik be a gyümölcse. Évtizedes probléma például, hogy Budapest konferencia- és üzleti turizmusának nem volt szakmai és üzleti koncepciója. Még a járvány előtt tanulmányoztuk az európai nagyvárosok gyakorlatát, és úgy találtuk, hogy egyszerűen pazarlás nem létrehozni az üzleti turizmus terén katalizátori szerepet játszó irodát, egy úgynevezett convention bureau-t. Ez egy olyan szervezet, amely előkészíti az üzletkötéseket a konferenciájuknak helyszínt kereső rendezvényszervező ügynökségek és az üzleti turisták igényeit kiszolgálni képes, minőségi szolgáltatók között. Az európai nagyvárosok convention bureau-i komoly piackutatási, marketing- és értékesítési erőfeszítéseket tesznek ezeknek a minőségi eseményeknek a megszerzéséért. Egy konferencia szervezőjét pedig meg kell győzni arról, hogy egy város nemcsak akarja, de képes is vendégül látni a rendezvényt. Ennek érdekében a városok különböző összetételű szolgáltatási csomagokat kínálnak a rendezvényszervező cégeknek. Az eseményen részt vevők létszámától függően az ajánlat tartalma egyre bővül, minél nagyobb egy rendezvény, annál több szolgáltatást kapnak a résztvevők és a szervezők kedvezményesen vagy akár ingyen. Ilyen lehet például egy-egy különleges helyszín használatának a lehetősége vagy a közösségi közlekedésre jogosító kártya, esetleg kedvezményes belépők a helyi attrakciók látogatásához. De vonzó lehet az is, ha egy város rangos személy részvételét tudja biztosítani az eseményen. Ez csak néhány példa, a lehetőségeknek ebben az esetben valóban csak a kreativitás szab határt. A sikeres európai példákat látva javasoltuk a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ), hogy közösen helyezzük új alapokra ezt a tevékenységet. Rendszeres, intenzív és tartalmas egyeztetéseket folytatunk az MTÜ-vel, Budapest turisztikai vezetésével, valamint az üzleti turizmusban érdekelt szolgáltatókkal és szakmai szövetségeikkel. Normál körülmények között nagyságrendileg 700 millió forint az éves költségvetése egy ilyen irodának. Ezt az MTSZA forrásaiból, az MTÜ támogatásával hoztuk létre és állítjuk az érdekelt vállalkozások szolgálatába. A Budapest Convention Bureau-tól nem forintokban realizálódó profitot várunk, azt tekintjük profitnak, ha a szolgáltatók jó üzletekhez jutnak, úgy gondolom, hogy az aktuális helyzetben ez egyúttal a válságból való kilábalást is segíti.
Mikor lehet ebből tényleges bevételük a vállalkozásoknak?
Vannak, akik leírták már az idei évet, de én látok arra esélyt, hogy az őszre halasztott, egymásra torlódó eseményekből, a „lepattanó labdákból” profitálni tudunk. Szemléletváltozást is feltételez a helyzet, most, illetve mostantól a kisebb üzleti rendezvényekért is érdemes harcolni. Persze a legjobb az lenne, ha 400–600 fős konferenciákat tudnánk Magyarországra hozni, de úgy vélem, hogy a szerényebb profittal kecsegtető 150–350 fős konferenciákat, sőt akár az 50–150 fős üzleti eseményeket is meg kell becsülnünk.
Ha már a felkészülésnél tartunk, mi a helyzet a folyamatban lévő fejlesztési projektekkel? Több tízmilliárd forintnyi uniós programról volt szó korábban. A források megmaradtak, vagy elvonják őket a krízishelyzet kezelésére?
Ezek nem álltak le, hiszen a forrásaik nem a hazai vendégforgalomtól függenek. A kialakult helyzetre tekintettel a projektek irányító hatósága három hónappal meghosszabbította e fejlesztési programok záró határidejét, indokolt esetben a kedvezményezettek kérelmezhetnek további hosszabbítást. Ez esetünkben a turisztikai attrakciófejlesztéseket támogató Ginop 7.1.9 és a térségi turisztikai destinációk pozicionálását célzó Ginop 1.3.4 programokat érinti. Az előbbiben 900 millió, az utóbbiban 600 millió forint értékű szolgáltatással veszünk részt, a projektek teljes támogatási kerete 43 milliárd, illetve 4 milliárd forint. A koronavírus-járvány dacára dolgozunk az elindított programokon, a személyes találkozást nem igénylő projektelemek, az online végezhető munkák, például a szakértői, tervezési feladatok egyeztetései folynak most is. Ezek a fejlesztések tehát kisebb késedelmet szenvednek ugyan, ám 2020 végéig, de legkésőbb 2021 első felében megvalósulnak.
A sárvári TDM iroda felmérése szerint az idén belföldi utazást, nyaralást tervez az emberek túlnyomó többsége. Kérdés, hogy mennyien akarnak és tudnak majd utazni.
Szerintem mindenki ki akar majd szabadulni a mostani bezártságból, amint lehet. Ez természetes emberi reakció, a mostani időszak a szociális kapcsolatok kényszerű korlátozása miatt senkinek sem könnyű. Az MTÜ-vel egyeztetve arra készülünk, hogy – amint az egészségügyi, biztonsági helyzet ezt megengedi – egy intenzív, belföldi utazást élénkítő kampányt indítunk, hogy a fővárosiakat vidéki célpontok, a vidékieket pedig a főváros meglátogatására ösztönözzük, erős kezdő lökést adva ezzel a turizmusnak. A tervezett kampányból a nyomtatott és az online médiában megjelenő reklámokkal mi is ki fogjuk venni a részünket annak érdekében, hogy minél többen megismerjék a rendkívül gazdag belföldi kínálatot.
Az első fertőzöttek magyarországi megjelenése idején elhangzott, hogy a SARS-járvány nemzetközi tapasztalataiból kiindulva az várható, hogy az újrakezdéstől tíz hónap biztosan kell majd a korábbi szint eléréséhez a turizmusban. Még mindig lát erre esélyt?
Látok, ha a nyár közepén egy erős, a belföldi utazást ösztönző és az üzleti turizmust élénkítő, hatásos kampánnyal el tudunk startolni úgy, hogy közben a légitársaságok is újra beindulnak.
Közben átalakulhatnak az utazási,
költési szokások, nem minden vállalkozás éli túl a bevétel nélküli időszakot, és gazdasági világválság fenyeget. Lehet ennek
az egésznek nyertese egyáltalán bárki, bármi?
Felértékelődik az egészség, az egészség megőrzése, ez akár jelentős fellendülést is hozhat az aktív turizmus piacán. A helyzet nyertesei lehetnek másrészt azok is, akik a kényszerpihenőt önképzésre és a partneri körük erősítésére, bővítésére fordítják, és így megújulva, a vállalkozásuk ellenálló képességét megerősítve, egy újabb krízis ellen a lehető leginkább felvértezve állnak startvonalra. Szintén az MTÜ-vel együttműködésben május végén, június elején a szektor újraindulásának szolgálatába állítjuk az online Turizmus Akadémiát, ahol regisztrációhoz kötve, de ingyenesen biztosítunk a napi szakmai sajtóhíreknél mélyebb, de az egyetemi tananyagoknál könnyebben emészthető edukációs tartalmakat, amelyek a turisztikai vállalkozások talpra állását, válságálló szakmai építkezését segítik.
Mi lesz a nemrég még munkaerő-hiányos ágazatba csábított, most karrier és szakképzési lehetőség nélkül maradt fiatalokkal?
A turisztikai szakképzés a jogszabályok szerint részben az Innovációs és Technológiai Minisztérium, részben az MTÜ, részben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felségterülete. Ezért meg fogjuk keresni a kamarát, hogy közösen fogalmazzuk meg a járműiparban bevált duális képzési koncepciónak a turizmusban is működőképes változatát. Emellett szeptemberben ismét meghirdetjük a felsőoktatási hallgatók innovatív ötleteinek felkutatását célzó innovációs versenyt, a CheckINN-t, előkészítjük a következő Karrier Expót, és dolgozunk egy turisztikai álláskereső, állásajánló megoldáson is.
Az uniós fejlesztési projektekben
1,5
milliárd forint értékű szolgáltatással vesz részt
az alapítvány
