Fejre állította a tejpiacot a koronavírus

Milyen hatása volt, illetve lesz a koronavírus-járványnak, mi mozgatja most a tejpiacon az árakat?

A járvány két, egymással némileg ellentétes folyamatot indított be. Magyarországon egyrészt azt tapasztaltuk, hogy megnőtt a lakossági igény a tejtermékek iránt. A pánikvásárlások miatt főleg márciusban a karácsonyi forgalmat idéző vagy akár azt meghaladó volt a kereslet. Ez a hirtelen jött keresletnövekedés óriási kihívások elé állította a tejipari cégeket is, hiszen a gyártást, a csomagolóanyagok és a gyártáshoz szükséges anyagok beszerzését hónapokra előre kell megtervezni, a tejtermelés pedig a vírustól függetlenül nagyjából változatlan maradt. Másrészt tejfelesleg alakult ki, hiszen a teljes HoReCa-szektor leállt, az iskolai és közétkeztetés kereslete szinte a nullára zuhant, megállt az iskolatejprogram, és exportra sem volt egyszerű nyers tejet szállítani.

Hogyan reagáltak erre a feldolgozók?

Folyamatos gyártással reagáltak, és biztosították a tejtermékellátást hazai termékekkel. Áprilisra viszont megint változott a piac, a húsvéti forgalom elmaradt a szokásostól és a várttól. Ennek egyik oka véleményem szerint a korábbi felhalmozó vásárlás, másrészt pedig az, hogy elmaradtak a nagy családi húsvéti találkozások és sütés-főzések. A kereslet csak májusra állt vissza a megszokott mederbe. Ezek a tendenciák összességében hektikus feldolgozói reakciókat és ármozgásokat hoztak magukkal. Erre két kiugró példát mondanék: előfordult, hogy UHT-tejből a szokásos értékesítési mennyiség hétszeresét szállítottuk ki, miközben a tejzsír ára egy hónapon belül majdnem 40 százalékos áringadozást mutatott, volt olyan nap, amikor napon belül 30 százalékos volt az áremelkedés.

A nyers tej ára az előző év második felében megindult felfelé, a koronavírus viszont itt is változást hozott. Ennek milyen piaci okai voltak?

Tavaly a tej éves átlagára 101 forint volt. Az év első felében magas árszintről indultunk, augusztustól nyolc hónapon keresztül folyamatos volt a további emelkedés.

A koronavírus viszont az alapanyagárakra is hatással volt. A legdrasztikusabban a kiviteli árak csökkentek áprilisban. Ennek oka, hogy az olasz gyárak leálltak, nem vették át a tejet. Azt a termelők – igaz, alacsonyabb áron – más piacon értékesítették, így nem alakult ki olyan helyzet, mint Amerikában, ahol a földekre öntötték ki az eladhatatlan tejet. Azok a feldolgozóüzemek, amelyeknek az értékesítésében a HoReCa vagy az iskolatej jelentős volument képviselt, a március–áprilisi időszakban szintén problémákkal küzdöttek. Számokban ez úgy néz ki, hogy december és február között még 110 forint körül volt a kiviteli ár, ez áprilisban 92 forintra esett vissza. Mivel a kiviteli árakat euróban számolják, a forint gyengülése kedvezett az exportnak, vagyis forintban még alacsonyabb lett volna a kiviteli ár. Összességében azonban így is mintegy 17 százalékos volt az exportárcsökkenés.

A belföldi átvételi átlagár szintén visszaesett, ugyanakkor nem olyan mértékben, mint a kiviteli árak.

Az Alföldi Tej a sajtpiacon erősített, tavaly avatták az új sajtüzemüket. Miért ebben

a szegmensben fejlesztettek?

Az a célunk, hogy prémiumminőségű sajtot gyártsunk, aminek a feltételei adottak, hiszen elmondhatjuk: Közép-Európa legmodernebb sajtgyárát az Alföldi Tej Kft. üzemelteti. A magyar sajtpiac háromnegyedét a trappista sajt értékesítése teszi ki, ezért is döntöttünk úgy, hogy új debreceni sajtgyárunkban ezt a típust fogjuk készíteni. Magas minőségben, egyedi recepttel, a belföldi piacra. Tavaly kezdtük a debreceni sajtüzemben a termelést, túl vagyunk a kereskedelmi bevezetésen, és egyre több láncnál kapható a saját Magyar márkánk égisze alatt bevezetett trappista sajt.

Mennyi tejet vásárolnak fel, és honnan érkezik az alapanyag?

Elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzuk fel, maximális kapacitáson napi 250 ezer liter tejből 25 tonna sajtot tudunk gyártani. Évi mintegy nyolcezer tonnányi kapacitással a magyar sajtimport hetedét leszünk képesek kiváltani.

Mi jellemzi a magyar sajtpiacot, milyen trendeket figyeltek meg az utóbbi években?

Magyarországon a trappista sajtok 80 százalékát akciósan értékesítik, ami óriási volumen. Ez azért van így, mert a kereskedelmi láncok vásárlócsalogató termékként kezelik a trappista sajtot, emiatt azonban az emberek fejében az a hibás kép él, hogy a trappista kilogrammonkénti ára 1300–1600 forint, ám ez a valóságban inkább 2000 forint vagy még több, ha ténylegesen minőségi termékről van szó. A vásárlók tévesen azt gondolják, hogy a trappista olcsó, közben mindenki keresi a magasabb minőségű, reszelhető sajtot. A két elvárás egyszerre aligha teljesíthető. Az Alföldi Tejnél szeretnénk megmutatni, hogy lehet jó minőségű trappista sajtot készíteni. Ezért is tartott kilenc hónapig a megfelelő receptúra kikísérletezése. Hozzá kell tennem, hogy az elsősorban német és lengyel importsajt sem segíti a magyar sajtpiacot, mivel ezek sokszor gyenge minőségű, megmaradt készletek, amelyeket dömpingáron hoznak be a magyar piacra.

A trappista sajtokra vonatkozó új előírások bevezetése milyen változásokat hozhat?

Az általunk gyártott trappista sajt már most megfelel a később életbe lépő szabályozásnak. Ezt mind a hazai, mind az importtermékeket gyártók közül nagyon kevesen mondhatják el. Alapvetően üdvözöljük az új szabályozást, mert így a fogyasztó egyértelműen jól jár, hiszen jobb minőséget kap, és különbséget tud tenni az egyes sajtok között, mivel csak azt fogják trappistának hívni, ami teljesíti a Magyar Élelmiszerkönyv előírá-sait. A piac jó eséllyel tisztulni fog.

Meg lehet jelenni a magyar trappistával távolabbi piacokon is?

Az általunk gyártott sajtok reményeink szerint mielőbb megjelenhetnek a japán piacon is. Már tárgyalunk erről, de tudni kell, hogy Japán azért is különösen érdekes, mert ott akár évekig tart, mire egy termék piacra jut. A japánok mindent alaposan ellenőriznek, mi­előtt egy új üzletbe belevágnak, viszont hosszú távra terveznek. A megállapodás létrejöttétől szinte automatikusan megy majd az exportunk.

Felépült a debreceni porítójuk is. Ezzel milyen piacokat céloznak meg?

A porítónak megvan a működési engedélye, és idén már elindult a próbaüzem is. Az előállított termék minősége kulcskérdés az értékesítés szempontjából, és nagyon örülök, hogy már a próbaüzem alatt gyártott sovány tejpor és édes savópor is megfelelt az első osztályú minőség kritériumainak. Az elkészült porokból adtunk el Magyarországra is, de döntően külföldre értékesítettük a termékeket. Az idei évre tervezzük a porító kínai auditját, ez a belépő a távol-keleti piacra.

Amikor 2018-ban átvette a cég ügyvezetését, az Alföldi Tej veszteséges volt. Hogyan alakult a tavalyi év?

Kinevezésemkor az volt a célkitűzésem, hogy ne csak árbevétel, hanem eredmény alapján is Magyarország ötszáz legnagyobb vállalata közé tartozzon az Alföldi Tej. Az elmúlt évben közel 53 milliárd forint árbevétel mellett 640 millió forint adózás előtti eredményt értünk el. Tavaly több tulajdonos értékesítette az üzletrészét, beindult egy bizonyos koncentráció, kevesebb tejtermelő tulajdonosunk van, és ezzel együtt csökkent az átvett tej mennyisége. Összességében közel 25 százalékkal kevesebb alapanyag átvétele és kétmilliárd forinttal alacsonyabb árbevétel mellett 810 millió forinttal magasabb eredményt értünk el, mint az előző évben. Ez természetesen csapatmunka, amihez az Alföldi Tej valamennyi dolgozója hozzájárult.

Mi várható az idén?

Nagyon nehéz megjósolni, hogy a válságnak milyen hatása lesz az élelmiszeriparra. Nem tudjuk, hogy mennyivel csökken a lakossági fogyasztás, ha csökken egyáltalán. Az már látszik az értékesítési számokon, hogy március–áprilisban a járvánnyal összefüggő intézkedések hatására megváltoztak a vásárlási szokások és a vásárlói kosár szerkezete: a nagyobb kiszerelés és a tartós termékek iránt nőtt, a friss áruk iránt csökkent a kereslet. Kérdés azonban, hogy ez a tendencia mennyire lesz tartós. Jelentős mértékben emelkedtek a költségeink, nagy hatással van ránk a forintárfolyam, nem tudjuk, hogy milyen hatásuk lesz a dömpingáron beérkező élelmiszereknek. Arra számítunk, hogy a HoReCa-szektor tejtermékkereslete biztosan alacsonyabb lesz, mint tavaly. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy magyar terméket válasszanak a fogyasztók, ehhez pedig az szükséges, hogy a kiskereskedelemben magyar vagy hazai feldolgozású termékeket kínáljanak. Csak így lehet a hazai termelőket, feldolgozókat, egyáltalán az élelmiszeripart támogatni, a munkahelyek megőrzését elősegíteni. Kiváló minőségű magyar alapanyagból kiváló minőségű termékeket állít elő a magyar élelmiszeripar. Ami jó minőségben készül Magyarországon – legyen szó joghurtról, vajról vagy éppen sajtról –, azt nem kell importálni.

Az elmúlt évet közel

53

milliárd forint árbevétellel

zárta az Alföldi Tej