Másfél milliárdnyi befektetés a járvány alatt

Nagyjából egy hónapja született meg a döntés, hogy miniszteri engedély szükséges a stratégiai iparágakban tevékenykedő cégek külföldi felvásárlásához. Hogy befolyásolja ez a Hiventures életét?

Katona Bence: Az intézkedés lényege, hogy a járványhelyzet miatt nehézségekkel küzdő hazai vállalkozások, amelyek amúgy jól teljesítenek, ne essenek külföldi felvásárlás áldozatául. Az intézkedés összecseng a mi céljainkkal is, ugyanis válságcsomagjainkat azért hoztuk létre, hogy a nehéz helyzetben lévő cégek lehetőséget kapjanak a túlélésre és az újrastrukturálásra, és ezzel biztosítsuk, hogy a magyar vállalatok hazai kézben maradhassanak. A startupok annyiban mások, hogy számukra egy külföldi felvásárló inkább kiugrási lehetőséget nyújt, és nem is tiltásról, hanem jóváhagyáskérésről van szó, így azt gondolom, hogy nekik sem okozhat ez problémát.

Az április végén bejelentett kkv- és startupmentőprogram iránt mekkora az érdeklődés?

Mikesy Álmos: Számítottunk arra, hogy sok szektorból érkezik majd jelentkező – ez így is lett, de a jelentkezések darabszáma, valamint tőkeigénye felülmúlta a várakozásainkat. A válságcsomagjainkra eddig több mint 150 jelentkezés érkezett, ebből 40-50 céggel folytatunk komoly tárgyalásokat. Három cég esetében, 315 millió forint értékben, már megvolt a pozitív befektetési döntés is, a szerződéskötés fázisában járunk. A Krízis I. tőkealap felállításának végén vagyunk, mellette a tárgyalások is szép számban zajlanak, és várhatóan nyár közepén az első folyósítások is megtörténnek.

K. B.: Valójában pár hét leforgása alatt sikerült egy teljesen új tőkeprogramot kidolgoznunk, amelynek gyorsan híre is ment az EU-ban. Nehézség, hogy a vállalkozások, ha finanszírozásról van szó, jellemzően azonnal hitelben és nem kockázati tőkében gondolkodnak, vagyis nagy figyelmet kell fordítanunk a folyamatos tájékoztatásra, edukálásra is, hogy érthető legyen, hogyan is működik a tőkeprogram. Elsőre az tűnik fel, hogy elkérünk 1 százalék üzletrészt, és 5,1 százalék a hozamelvárás, vagyis jóval drágább, mint egy banki kölcsön. Azonban a tulajdonosok visszavásárolhatják azt az 1 százalékot, amikor helyreállt a cég, közben pedig fellélegezhetnek a mindennapi cash flow problémákkal kapcsolatban, hiszen nincsen folyamatos kamat- és tőketörlesztési nyomás, ami egy ilyen helyzetben nagy segítség lehet. A Krízis I. tőkealap esetében a vállalkozások restrukturálása, az akvizíciók finanszírozása és a gazdaságfejlesztés, a beruházások támogatása a cél.

Mekkora az érdeklődés a Krízis I. tőkealap iránt, mely iparágak vállalkozásai a legaktívabbak?

M. Á.: Sok olyan céggel kezdtük meg a tárgyalást, amelyek a válság által legjobban érintett szektorokban dolgoznak, mint például a turizmus és a vendéglátás, emellett számottevő az ingatlanpiaci, gyártó- és feldolgozóipari cégek érdeklődése is, többen külföldi akvizíciót szeretnének megvalósítani.

K. B.: A restrukturálás esetében a problémák gyökerei gyakran sokkal mélyebbek, mint a vírus okozta nehézségek. Sok esetben olyan cégekről van szó, amelyeknek jó termékük vagy szolgáltatásuk van, piaccal rendelkeznek, de az évek során – főként a menedzsment- vagy a tulajdonosi kompetenciák hiányosságai miatt – nehéz helyzetbe kerültek. Előfordul, hogy rossz a finanszírozási modell, nem történtek meg a szükséges fejlesztések, emiatt már az alaptevékenység is veszélybe került, és most hatalmas a pénzügyi nyomás a cégen. A vírushelyzet ezt tetőzte, pontot tett egy hosszabb folyamat végére, így sodródott sok cég csődközeli állapotba. Mi azokra tudunk fókuszálni, amelyek megmenthetők, és hosszú távú növekedésre lesznek képesek.

Az új programok mennyire szorítják háttérbe a régieket?

M. Á.: A válság miatt nagyobb visszhangot kapnak az új programjaink, de ezek a régieket nem helyettesítik, és nem is szorítják háttérbe, ugyanúgy működnek tovább. Például az inkubációs programunknak talán még jobban felértékelődik a szerepe ebben helyzetben, mert lehetnek olyanok, akik most elveszítették a munkájukat, vagy váltáson gondolkodnak, és felismerik a jelenlegi helyzetben a lehetőségeket. Nem szabad elfelejteni, hogy a válságok mindig hordozzák magukban a lehetőségeket is, például a tíz évvel ezelőtti válság alatt jött létre az Airbnb, az Uber, de a General Electric is egy több mint száz évvel ezelőtti krízis hatására tudott elindulni. Március közepe óta több mint 1,5 milliárd forintot folyósítottunk 32 cégnek a már korábban is meglévő programjainkból.

Hogy alakultak idén tavasszal a jelentkezések ezekre a programokra?

M. Á.: A korábbi évekhez hasonló tendenciát tapasztalunk. Vannak olyanok, akik kivárnak, hogy tisztábban lássák a megcélzott piac alakulását, de ezt ellensúlyozzák azok, akik épp most, a járványhelyzet alatt látták meg a piaci lehetőségeket.

K. B.: Az inkubációs programban még egy kisebb felfutás is látható, nagyon sok új lehetőség adódik, amelyek friss megoldások fejlesztését indítják el.

A tervek szerint meddig futnak majd ezek a mentő­programok?

K. B.: A mentőprogramok ideiglenesek, addig élnek, amíg valós igény van rájuk – reméljük, a gazdaság állapota lehetőséget ad arra, hogy az év végére befejeződjenek. Ha például a turizmus két év alatt áll talpra, akkor természetesen nem állítjuk le a mentőprogramokat az év végén. A Krízis I. tőkealap, amely beruházásokra és felvásárlásokra fókuszál, akár 15 milliárd forintig, biztos, hogy néhány évig velünk marad, hiszen most, a gazdaság újraindulásával lesznek majd igazán nagy lehetőségeik a cégeknek. Ez biztos, hogy nem áll meg év végén, sőt ősztől kap majd igazán nagy lendületet.