BUX 51,365.99
-0.17%
BUMIX 4,362.09
+0.87%
CETOP20 2,351.98
+0.32%
OTP 17,565
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.13%
+0.27%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
-0.32%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
+0.82%
-0.56%
+0.70%
+1.61%
+0.43%
0.00%
+0.45%
-1.92%
OTT1 149.2
0.00%
+1.68%
MOL 2,462
+0.08%
+1.98%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+7.30%
EHEP 1,900
-2.31%
0.00%
+0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.21%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-1.49%
+1.37%
+2.35%
-0.68%
NUTEX 20.55
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Ingyenáramot Pakson sem érdemes termelni

Vasárnap megismétlődött, ami egy hónapja történt, és ami egyre gyakoribb lesz: a hazai áram-nagykereskedelemben kialakult árak nem érték el egyes erőművek önköltségi szintjét sem.

Az elmúlt években mindössze két-három alkalommal fordult elő, hogy egy-két órán át nulla vagy ahhoz nagyon közelítő ár alakult ki a villamos energia hazai nagykereskedelmi piacán. Ez azonban egyre gyakoribb lesz, mint arról Batta Gergő, a Mavir Zrt. rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatójak tájékoztatott, akit a Világgazdaság a Paksi Atomerőmű május 9-i teljesítménycsökkentése (visszaterhelése) apropóján kérdezett.

Mint kiderült, az okok a piaci folyamatokban keresendők:

május 9-én, vasárnap egyszerűen nem érte meg eladni az erőmű áramának egy részét, az áramnak nem volt érdemi ára, alacsonyabb volt a termelési önköltségnél. (Még aznap az atomerőmű-társaság is jelezte, hogy tervezett intézkedésről volt szó.)

Batta Gergő magyarázata szerint a nulla vagy ahhoz közelítő nagykereskedelmi áramárak két okból szaporodhatnak meg: az egyik, hogy az új távvezetékek átadásával bővülnek az országok villamosenergia-rendszerei közötti határkeresztező kapacitások, így Magyarországra is több áram érkezhet, az európai áramárak pedig a piacok összekapcsolásával egyre jobban közelíthetnek egymáshoz.A másik ok, hogy a klímacélok elérésével összhangban a támogatásoknak köszönhetően egyre több szinte nullához közelítő önköltségen termelő, jellemzően időjárásfüggő kapacitás létesül.

Ezek Magyarországon elsősorban naperőművek, mert ezek telepítését ösztönzi a szabályozás.

Hódításukat szemlélteti, hogy míg 2012-ben az együttes beépített teljesítményük mindössze 10-15 megawatt volt, 2020 végén már 2200-2300 megawatt. Ez már nagyobb a paksi nukleáris kapacitásoknál, és meghaladja az átlagos 5900-6000 megawattos rendszerterhelés harmadát. (Az eddigi rendszerterhelési csúcs 7119 megawatt volt.) A nemzeti energiastratégia szerint e kapacitásoknak 2030-ra meg kell közelíteniük a 6500 megawattot, de ezt hamarabb is elérhetjük az eddigi beruházások és a trendek alapján, akár 2024–2025-re is.

Fotó: Getty Images

Negatív ár alakulhat ki, ha kereslethiányos időszakban csúcsra járnak a szinte ingyen termelő erőművek.

Ám amikor e kapacitások árama éppen a keresleti mélypont idején, tehát túlkínálatként jelenik meg a másnapi piacon, akkor óhatatlanul lenyomja a másnapi órás villamosenergia-árakat. Ez történt május 8-án, szombaton is: a hazai naperőművek 1500 megawattal, a szélerőművek 100-150 megawattal termeltek, és hasonló jelenség volt egész Európában is. Emiatt egyes órákban szinte ingyen érkezett az import, ráadásul a rendszerterhelés csak 4000 megawatt körül mozgott.

A tőzsdén a másnapi kereskedésre negatív ár alakult ki, vagyis fizetnie kellett annak, aki így is el akart adni.

Miután tehát május 8-án a Paksi Atomerőmű kereskedője látta, hogy a vasárnapi eladásra adott mennyiség felett nem talál vevőt, még időben módosította az atomerőmű termelésének menetrendjét. Így sem negatív árat, sem a kiegyenlítő energia díját nem kellett fizetnie. (Az utóbbi díjat azon termelők fizetik, amelyek a termelési menetrendjüktől eltérve megbontják a villamosenergia-rendszer egyensúlyát.)

Arra számítunk, hogy azokban az időszakokban, amikor alacsony a villamosenergia-rendszer terhelése – a hétvégeken és a többnapos ünnepeken –, egyre gyakrabban kerül sor a május 9-ihez hasonló esetekre. Ez általános európai jelenség

– mondta Batta Gergő. Mint rámutatott, adott erőművek visszaterhelése lényegében egy piaci kockázatkezelési megoldás.

Múlt vasárnap – június 13-án – ugyanilyen okokból (alacsony rendszerterhelés mellett jelentős naperőművi termelés) 13 és 17 óra között a másnapi hazai tőzsdei villamosenergia-árak nullához közeli szintet ütöttek meg, a környező országokban (például Csehországban, Szlovákiában) pedig ismét negatívak voltak.

Kapcsolódó cikkek