A határozat mellett a 453 jelenlévő képviselő közül 452-en szavaztak, egyetlen politikus – a kisebb ellenzéki tömörülés, a Kukiz´15 elnöke, Pawel Kukiz – adott le ellenszavazatot. A dokumentum azt követően született, hogy Joe Biden amerikai elnök májusban bejelentette, Washington visszavonja a Balti-tenger alatt, Lengyelország és Ukrajna megkerülésével épülő projektet kivitelező cégek ellen kivetett amerikai szankciókat.
A lengyel képviselők az EU alapját jelentő értékekre, „az orosz terjeszkedés által fenyegetett közép-európai szomszédországokkal”, különösen Ukrajnával vállalt szolidaritásra hivatkozva fordulnak az EU-hoz és a NATO-hoz.
Érvelnek emellett az európai stabilitással és biztonsággal, az EU-ra irányuló orosz nyomásgyakorlással szembeni ellenállóképességgel is.
Mindezek alapján arra szólítják fel az EU és a NATO tagállamait, hogy vonják vissza a gázvezetéknek nyújtott „összes támogatást”, és tegyenek lépéseket, amelyek a projekt azonnali és hatékony leállítását eredményezik.
Úgy ítélik meg, hogy további politikai és gazdasági nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről hozzájárulhat a gázvezeték építésének leállításához.
A dokumentumban figyelmeztetnek arra, hogy a jelenlegi ukrajnai gáztranzit megszűnése esetén Oroszország előtt szabad út nyílik Ukrajna nagyszabású fegyveres megtámadásához, anélkül, hogy Moszkva viselné a nyugatra irányuló gázszállítás megszakításának költségeit.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, évi összesen 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat.
Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.
