A következő évtizedben Budapest és Varsó között megépülő nagysebességű vasútvonalon a magyar fővárosból Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két óra alatt, Prágába 3,5 óra alatt, Varsóba 5,5 óra alatt lehet majd eljutni – ismertette Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azon az online konferencián, amelyen a Budapest-Varsó/Bécs nagysebességű vasút (NSV) hazai szakaszáról tartottak.
Az eseményen ismertették a beruházás megvalósíthatósági tanulmányának eredményeit. Ennek kapcsán az államtitkár az MTI tudósítása szerint közölte, hogy a részletes műszaki tervezés megkezdéséhez szükség van környezeti hatástanulmányra, továbbá ki kell dolgozni a nagysebességű vasút műszaki szabályozását. A környezetvédelmi munkára Magyarország 2 milliárd forintos uniós támogatást nyert.
Az említett támogatás kapcsán néhány napja az ITM közleményben ismertette, hogy a pénz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) származik, a mintegy kétmilliárd forint pedig az elszámolható költségek 85 százalékát teszi ki. Bár az kiépülő összeköttetés a visegrádi országok fővárosait kapcsolja össze, egy ausztriai leágazással a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba is beköti majd a térséget.
Az újonnan kiépítendő vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot. A vonatok a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának. A projekt a megvalósíthatósági tanulmány alapján ezermilliárd forintos nagyságrendűnek ígérkezik.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A CEF hozzájárulásával több mint 670 milliárd forint beruházási értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek Magyarországon. Vasúton e forrás tette lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli összekötő híd felújítását, harmadik vágányának megépítését. Az idei kiírást mintegy 290 millió eurós kerettel hirdették meg az év elején. A támogatások odaítéléséről ma született meg a végleges döntés.
keret
Tovább kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást
Az elmúlt bő másfél évtizedben több mint 2000 milliárd forintot fordított az ország a vasúthálózat fejlesztésére – idézte fel az államtitkár. A jövőben ennek az összegnek a többszörösét költi a kormány erre a célra annak érdekében, hogy a kötött pályás közlekedés versenyképességét növelje. Az Európai Unió zöld megállapodása előírja, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátását 90 százalékkal csökkenteni kell. Az igazi megoldás a szennyező alternatívákról – autók, repülők –az akár emissziómentességet biztosító vasútra való átterelés.
