Az utóbbi években a határokon átnyúló online kiskereskedelem robbanásszerű növekedésének lehettünk tanúi. 2021 nyaráig az határain kívülről rendelt termékek 22 eurós értékhatárig vám- és áfamentesek voltak. Ezt a szabályozást azonban 1983-ban vezették be – ekkor még alig vásárolt valaki magánszemélyként Kínából. Időközben azonban a B2C, vagyis a magánszemélyek és cégek közötti e-kereskedelem volumene sokszorosára nőtt, és rendkívül népszerűek lett például a kínai Aliexpressen keresztüli rendelések. Ez pedig jelentős áfabevétel-kiesést okozott az uniós országoknak, illetve veszteséget a helyi kiskereskedelemnek.
Cikkünkben áttekintjük, hogyan változtak az EU-n kívüli országból online rendelt termékek adózására és vámkezelésére vonatkozó szabályok. Különös tekintettel arra, hogy ha valaki Magyarországon rendel ilyen termékeket, például Kínából, milyen költségekre számíthat.
Vámkezelési díj, áfa, vám
A 2021. június 1-től hatályos rendelkezések alapján értékhatártól függetlenül minden, az EU-n kívülről érkező árura meg kell fizetni az áfát. Korábban 22 eurós értékhatár alatt vámáru-nyilatkozatot sem kellett kitölteni, de június 1-től ez is változott. Vámot ugyan csak 150 euró felett kell fizetni, de vámáru-nyilatkozatot minden esetben be kell nyújtani.
Az áfát a gyakorlatban legtöbbször a címzett, vagyis a megrendelő fizeti. Nálunk a Magyar Posta a 150 euró érték alatti áruküldemények vámkezelését a NAV-val közösen kialakított speciális vámkezelési eljárás keretében, automatikusan végzi. Vagyis a vámkezelésre nem kell külön megbízást adni, ám ennek is van egy szolgáltatási díja. A vámkezelési díjat a posta sávosan, a küldemény értékével arányosan számítja fel.
Mennyibe kerül mindez pontosan?
Példaként vegyünk egy 10 euróba kerülő telefontokot, amit az eBayről rendelünk meg egy kínai szállítótól. A cikk megírásakor érvényes árfolyamon a tok vételára 3577 forint. Ehhez jön a 27 százalékos áfa (966 forint), valamint a vámkezelési díj. Ez 10 euróig online fizetés esetén 399 forint. Mivel a megrendelt termék értéke nem éri el a 150 eurót, vámot nem kell fizetni. Így a vételáron felül jelentkező költség 1365 forint, vagyis ezentúl az egyébként átszámítva 3577 forintos termék 4942 forintunkba kerül.
Amennyiben azonban például egy 44 eurós memóriakártyát rendelünk a telefonunkhoz Kínából, az áfa már 4250 forint, a vámkezelési díj pedig 599 forint. Vagyis a vételárra csaknem 5000 forint többletköltség rakódik a június 1. előtti kondíciókhoz képest. Ha pedig a rendelés értéke akár csak egyetlen euróval meghaladja a 150 eurót, mindezen felül a vámot is meg kell fizetni.
Mit tehetünk a pluszköltségek elkerülése érdekében?
A 2021. július 1-től bevezetett szabályozás céljával összhangban most már számos termék esetében reális alternatíva az unión belüli vagy belföldön történő vásárlás. Főleg az olyan webáruházak esetében lehet ez a megoldás kifizetődő, amelyek több országban is jelen vannak, és a forgalmuk számottevő. Így olyan mennyiségben tudnak importálni, hogy akár jelentős kedvezményeket is kiharcolhatnak a beszállítóiktól. Az így kialakított kedvező árak pedig abszolút versenyképesek az áfával és vámkezelési díjjal megnövelt kínai magánimporttal szemben. Arról nem is beszélve, hogy a szállítási idő is sokkal rövidebb, ha az unión belül vásárolunk online.
Ízelítő az etuo.hu rendkívül széles telefontok-kínálatából
Az etuo.hu jó példa egy ilyen webáruházra. A Lengyelországban és Magyarországon is jelenlévő webshop több tízezer különféle telefontokot kínál (például sportolásra szánt telefontokokat, vízálló, fából készült és számos más tokot számtalan típusú telefonhoz). Ezeken felül pedig minden olyan kiegészítő megtalálható náluk, a memóriakártyáktól a különféle töltőkön és hangszórókon át a power bankekig, amire egy telefontulajdonosnak szüksége lehet. Az etuonál kapható termékek minősége egységesen kiemelkedő, ráadásul minden árucikkre garanciát vállalnak. Az árak pedig nemcsak ehhez képest, hanem abban a tekintetben is kedvezőek, ha a Kínából rendelhető hasonló árucikkekhez hasonlítjuk őket.
