Az élelmiszer-kiskereskedelemben is hatással lehet a fogyasztásra az amely októberben 6,5 százalékra emelkedett. Bár az élelmiszerdrágulás ennél kisebb ütemű, 5,2 százalékos volt, az étolaj 30,4, a margarin 18,8, a liszt 12,5, a baromfihús 9,3, a péksütemények 8,4, a kenyér pedig 8,1 százalékkal kerül többe, mint egy éve ilyenkor. Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője a VG-nek úgy reagált, hogy egyelőre nem érzik a forgalomban az infláció hatását, de a vásárlók megfogalmazzák az áremelkedéssel kapcsolatos véleményüket. Az Auchan visszaesést tapasztal a bázisidőszakhoz képest az alapvető élelmiszerek értékesítési volumenében, az ugyanakkor sokkal inkább a tavaly év végi felvásárlásoknak tudható be, mintsem a pénzromlásnak. A kenyér és a péksütemény esetében pedig egy évek óta tartó negatív tendencia látható, ami részben a fogyasztói szokások változásával magyarázható, hiszen kevesebb fehér lisztből készült pékáru fogy.
Tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi inflációs környezet milyen kihívásokat jelent a háztartásoknak
– közölték a Tesco sajtóosztályán. Arra törekednek, hogy segítséget nyújtsanak vásárlóiknak ahhoz, hogy a lehető legkönnyebben és legkedvezőbb áron jussanak hozzá ahhoz, amire szükségük van. Ezért egyrészt hetente több ezer termék árát ellenőrzik, hogy a vevőknek ezt ne kelljen megtenniük, másrészt számos tematikus árleszállítást hirdetnek. Ezek a mindennapi termékeken túl érintik a friss zöldséget és gyümölcsöt, de a nagybevásárlásokhoz is kedvezményeket társítanak, mint ahogy a hűségkártyával is további akciókat kínálnak.
Nem újkeletű az élelmiszerdrágulás, az év eddigi részében is erősen hullámoztak az árak. A SPAR-nál a prémium termékek iránt kereslet nem csökkent, a középkategóriás cikkeknél viszont előfordul, hogy az alacsonyabb árfekvésűt választja a vásárló. Az Auchannál azt figyelték meg, hogy egy adott kategórián belül jobban keresik a legkedvezőbb árú termékeket a fogyasztók, ugyanakkor az úgynevezett harmadik árharmados termékek eladása is emelkedik.
A kedvezőbb árat leginkább az alapélelmiszereknél keresik, de például az alkoholos italok és édességek terén nő a prémium iránti kereslet, ami elmondható a karácsonyi dekorációról és az elektronikai cikkekről is.
Az év végéhez közeledve rendszerint a tranzakciók száma és az átlagos kosárérték is nő. A többletfogyasztást erősítheti a hitelmoratórium meghosszabbítása, a illetve a jövő évi béremelések, valamint az is, kérdés azonban, hogy az újabb Covid-hullám mennyire írja ezt át. A SPAR-nál ugyanolyan karácsonyra számítanak idén, mint a korábbi években. Maczelka Márk szerint az említett jövedelempótló intézkedések rövidtávon kompenzálják az áremelkedést a forgalomban, hosszú távon a drágulás viszont nehézségeket okozhat.
Az Auchannál bevételi szempontból jobb novemberre és decemberre számítanak, már csak azért is, mert tavaly ilyenkor minden áruháznak be kellett zárnia 19 órakor, valamint nyugdíjas idősáv is volt.
Rövidesen minden bizonnyal újra csak maszkban mehetünk boltba, de az élelmiszer-kiskereskedők a jogszabályi megfelelésen túl saját hatáskörükben is intézkednek. Így a Tescónál a négyzetméteralapú-szabályozás továbbra is érvényben van. A kézfertőtlenítő eszközök közül lecserélik a meghibásodott oszlopokat, a gyakoribb takarítás és fertőtlenítés folyamatosan érvényben van. Emellett minden kollégának biztosítanak FFP2-es arcmaszkot, amelynek viselése önkéntes, a dolgozói buszjáraton viszont már november 1-től kötelező a maszkviselés. A sorban állással érintett pultok, pénztárak előtt távolságtartásra felhívó padlómatricákat használnak. Az Auchan dolgozói november 12-től az áruházakban és a központi irodákban is maszkot viselnek. Felhívják a vásárlók figyelmét is az önkéntes maszkhasználat fontosságára, de mivel a hipermarketek alapterülete 10 ezer négyzetméter feletti, a távolságtartás megoldható.
A VG Podcast legfrissebb adását teljes terjedelmében a lejátszóra kattintva hallgathatja meg:
